Felhívás a Korall 99. számához
„Nem csak a húszéveseké a világ”
Egy olyan korban élünk, amikor az életkor jelentőségéről sokat beszélünk. Melyik életkorra esik/essen a gyermekvállalás, meddig lak(hat)nak a fiatalok a szüleikkel, a „negyven az új húsz?”, milyenek az idősebb generációk munkavállalási esélyei vagy milyen a munkahelyi megbecsültségük, szükséges-e a nyugdíjkorhatár felemelése, milyen hatása van a növekvő születéskor várható élettartamnak és a hosszabb nyugdíjas (inaktív)életszakasznak – csak néhány a releváns társadalmi kérdések közül. Különösen aktuális téma, hogy hogyan viszonyulnak a társadalmak, a piaci szereplők vagy a politikai döntéshozók az idősödéshez és az idősebb korosztályokhoz mint családtaghoz, rokonhoz, kollégához, szomszédhoz, lehetséges munkavállalóhoz, fogyasztói körhöz vagy választópolgárhoz.
A Korall Társadalomtörténeti Folyóirat a 99. számát az utóbbi életszakasz, vagyis az időskor és az idősödés társadalomtörténeti elemzésének szenteli. Tervezett lapszámunk körképet szeretne adni arra nézve, milyen volt a megítélése, társadalmi szerepe az időseknek az egyes korokban, egyáltalán mikortól számított valaki „öregnek”, mikor, miért és hogyan zárták le az emberek az aktív (dolgozó) életszakaszukat, vagy éppen miként élték meg az „öregséget” az egyes korokban.
A minden történeti korszakra nézve nyitott lapszámunk lehetséges témái a következők:
- Idősek helye, megítélése, presztízse a társadalomban (Ki az idős ember?; Ageing-kérdés)
- Az aktív életszakasz lezárása, a munkából való kilépés, az addigi szerep(ek) átadása (egyéni döntés, szokás, utód kijelölése)
- Az idősekhelye a közösség életében: mi volt a helyük/szerepük a társadalmi döntéshozatalban, a hagyományok átadásában?
- Nyugdíj és nyugdíjas élet: ki volt/lehetett nyugdíjas, milyen feltételekkel, milyen életszakaszt jelentett/biztosított a nyugdíjas kor?
- Generációs konfliktusok és együttélés: hogyan alakultak az idősek és a fiatalabb generációk közötti kapcsolatok az egyes korszakokban?
- Öregkor és nemi szerepek: mennyiben különbözött a férfiak és nők öregkorának megítélése és megélése?
- Az öregkor/öregség egyéni megélései
- Idősek gondozása és ápolása: milyen szerepet töltött be az idősek gondozása a családokban és társadalmi szinten; miként változott az idősek ápolásának feladata és társadalmi megítélése?
Kérjük, hogy a tervezett tanulmányról egy körülbelül 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét küldjön 2024. november 15-ig a szám felelős szerkesztőinek: Klement Juditnak (eperfa@hotmail.com) és Ring Orsolyának (ring.orsolya@gmail.com).
A rezümék alapján a Korall szerkesztősége dönt a felkérésekről 2024.november30-ig.
A lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2025. február 28. lesz.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, ezen felül szívesen fogadunk a tematikus blokkhoz kapcsolódó könyvismertetéseket, recenziókat, illetve a témakör új eredményeit bemutató review article jellegű írásokat is. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítés és módosítás, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
A folyóiratról: https://korallfolyoirat.hu
95. Ünnepi Könyvhét
Felhívás a Korall 98. számához
Magyarország és szomszédai kapcsolatai a harmadik világgal a szocialista korszakban
Az 1950-es évek második felétől kezdve a szovjet blokk országai tudatosan nyitottak a függetlenségüket fokozatosan kivívó korábbi gyarmatok felé, és igyekeztek (különböző intenzitású) kapcsolatokat kiépíteni velük.
Ennek a kapcsolatépítésnek a sokoldalúsága árnyalja a hidegháborúnak olyan leszűkítő ábrázolását, mintha pusztán két blokk szembenállásának a történetéről lett volna szó. A közép-európai szocialista országok harmadik világbéli kapcsolatainak elemzése a kétpólusú világrend képéhez képest összetettebb globalizációs folyamatokat mutathat meg, mert ezek az érintkezések ugyanúgy hozzájárultak a határokon, illetve kontinenseken átívelő globális kapcsolathálók kialakulásához, mint a nyugati országok és a harmadik világbéli államok kapcsolatai. A közép-európai szocialista országok számára ennek a hálózatnak a kiépítése nem egyszerűen a hidegháborús logikába illeszkedett: ez a politika a saját gazdasági érdekeiket, sőt a Szovjetunióval szemben való mozgásterük növelését is szolgálta. A közép-európai szocialista országok és a harmadik világ kapcsolatrendszereinek tényleges működése, súlya, helye a hidegháborús korszak globalizációs folyamataiban ma egyre inkább a kutatói érdeklődés előterébe kerül és nemzetközi viták tárgyát képezi.
A Korall folyóirat olyan cikkeket vár, amelyek Magyarország vagy esetleg a szomszédos szocialista országok és a harmadik világbeli társadalmak között a fenti kapcsolatok mentén kialakult érintkezéseket és azoknak a hazai társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálják társadalom- vagy kultúrtörténeti szempontból. A tanulmányok a szocialista korszak időhatárain szükség esetén túlnyúlhatnak, hiszen az is érdekes lehet, hogy milyen módon folytatódtak vagy milyen örökséget hagytak maguk után ezek a kapcsolatok a rendszerváltások utáni időszakban.
Különösen az alábbi témákban várjuk a cikk-javaslatokat:
- Magyarországon vagy más szocialista országokban tanuló, a harmadik világból érkezett diákok helyzete, kapcsolatai a helyi társadalommal, kölcsönös tapasztalatok;
- a szocialista országokban dolgozó nem európai munkavállalók helyzete, tapasztalatai, kapcsolatai;
- a harmadik világban kiküldetésben dolgozó szakemberek tapasztalatai, az interkulturális érintkezések történetei;
- a kiküldetésből hazatérők szerepe, társadalmi és gazdasági hatása, befolyása hazai környezetükben;
- gazdasági vagy kulturális vállalatok, intézmények kapcsolatrendszerei harmadik világbéli országokban;
- gazdasági beruházások társadalmi-gazdasági hatása a fogadó országban;
- sikertelen kapcsolatépítések, társadalmi különbségekből fakadó ellentétek és problémák.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, ezenfelül szívesen fogadunk a tematikus blokkhoz kapcsolódó könyvismertetéseket, recenziókat, illetve a témakör új eredményeit bemutató review article jellegű írásokat is.
Kérjük, hogy a tervezett tanulmányról egy körülbelül 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét küldjön 2024. április 15-ig a szám felelős szerkesztőinek: Bódy Zsombornak (bomazsor@hotmail.com) és Somorjai Szabolcsnak (szsomorjai@gmail.com). A rezümék alapján a felkérésekről a Korall szerkesztősége hoz döntést legkésőbb május 19-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2024. szeptember 1. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítésre és módosításra, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
Felhívás a Korall 97. számához
Az anyagi kultúra kutatásának új perspektívái
A történeti anyagi kultúra kutatások középpontjában leginkább a tárgyak készítésének, jelentésének, használatának az elemzése áll, valamint az inventáriumokkal végzett kutatásokban megjelent az elterjedtség, a társadalmi differenciáltság elemzése. Mindezen kutatások mellett az elmúlt évtizedekben a történeti anyagi kultúra kutatások szemléletükben és módszertanukban is megújultak. A tárgyak emberek életében játszott szerepét mind az antropológusok, mind a régészek új megközelítésben kezdték vizsgálni, amelynek egyik legismertebb formája a tárgyéletrajzi módszer alkalmazása. A tárgyak ebben a megközelítésben nem egy jelenség, használat kimerevített tanúi, hanem az élettörténetük minden eseménye érdekes lehet változó szerepeik értelmezése során.
A Korall Társadalomtörténeti Folyóirat Az anyagi kultúra kutatásának új perspektívái munkacímű tematikus blokkjában az anyagi kultúra, a tárgyi világ elemzésével foglalkozó legkülönbözőbb tudományágak új kutatási eredményeit szeretné bemutatni. A történeti, néprajzi, művészettörténeti, antropológiai kutatások mellett kiemelt célunk szerepeltetni a tárgyakkal legtöbbet foglalkozó régészeti kutatások legújabb eredményeit is. Olyan tanulmányok szinopszisát várjuk, amelyek az anyagi kultúrát, a tárgyi világot minél innovatívabb módszerekkel és megközelítésben kutatják és elemzik.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, ezenfelül szívesen fogadunk a tematikus blokkhoz kapcsolódó könyvismertetéseket, recenziókat, illetve a témakör új eredményeit bemutató review article jellegű írásokat is. Mivel a téma az írásos források létezése óta fennáll, lehetőség szerint több korszakból szeretnénk tanulmányokat közölni, időkör tekintetében 1990-ig bezárólag várjuk a javaslatokat.
Kérjük, hogy a tervezett tanulmányról egy körülbelül 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét küldjön 2024. március 20-ig a szám felelős szerkesztőinek: Granasztói Péternek (pgranasztoi@gmail.com) és Lengvári Istvánnak (lengvari@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről 2024. március 30-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje: 2024. augusztus 15. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítés és módosítás, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
2023. 07. 31.
Felhívás a Korall 2024/1 (95-ös) számához
Traumatizált társadalom: üldözők és üldözöttek
Az üldözés és üldözöttség jelensége történelmünk kezdetéig nyúlik vissza. A különféle okokból egyéneket és közösségeket (pl. politikai, vallási, etnikai vagy az adott társadalom normáinak valamiért nem megfelelőnek ítélt csoportokat) megbélyegző folyamat óhatatlanul létrehozta az egyes társadalmakon belül az „üldözöttek” kategóriáját. A Traumatizált társadalom című számunkba olyan tanulmányokat várunk, amelyek a következőket vizsgálják: Hogyan tekintettek magukra az üldözöttek, mennyire alkottak homogén társadalmi csoporto(ka)t, milyen csoportképző szerepet töltött be életükben az üldöztetés? Hogyan jönnek létre, hogyan alakulnak az üldözők és az üldözöttek közötti határvonalak? Olyan esettanulmányokat is szívesen látunk, amelyek az üldözötti lét hétköznapjait, megélését vizsgálják.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, ezenfelül szívesen fogadunk a tematikus blokkhoz kapcsolódó könyvismertetéseket, recenziókat, illetve a témakör társadalom-, eszme-, kultúrtörténeti vagy történeti szociológiai új eredményeit bemutató review article jellegű írásokat is. Mivel a téma az írásos források létezése óta fennáll, lehetőség szerint több korszakból szeretnénk tanulmányokat közölni, nemcsak a 20. századi diktatúrák napjainkra már viszonylag jól ismert rendszerére vonatkozó írásokat. Az időkör tekintetében 1990-ig bezárólag várjuk a javaslatokat.
Kérjük, hogy tervezett tanulmányáról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét küldjön 2023. szeptember 15-ig a szám felelős szerkesztőinek: Czoch Gábornak (gczoch@gmail.com) és Koltai Gábornak (koltaigabor@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről 2023. október 1-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje: 2024. február 1. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítés és módosítás, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
További információk a Korallról: korallfolyoirat.hu/.
2023. 07. 06.
Felhívás a Korall 2024/2 (96-os) számához
A Hódoltság hétköznapjai: együttélések és konfliktusok
A 16. század első felében Magyarország jelentős része oszmán uralom alá került, így a társadalom helyben maradó részének teljesen új hatalmi és igazgatási rendszerrel kellett megismerkednie, valamint új vallási és kulturális körülményekhez kellett alkalmazkodnia. A Korall tervezett száma e rezsimváltozás következményeire reflektál az alábbi kérdéskörök vizsgálatán keresztül:
- A tematikus szám egyik fókuszát az új hatalmi elvárások és a túlélő társadalom között kialakuló konfliktusok, a betelepedő új népesség beilleszkedésének nehézségei, illetőleg az újonnan nyíló karrierutak vizsgálata jelenti.
- Emellett a Hódoltság korában egymás mellett élő vallási és társadalmi csoportok hétköznapjainak bemutatása, az együttélés során kötendő kompromisszumok bemutatása is fontos kérdéskört képez.
- Az oszmán közeg hatása a különböző etnikai, társadalmi és vallási csoportok közötti érintkezésre szintén támogatott témáink közé tartozik.
- Érdeklődésünk kiterjed a Magyar Királyság keresztény uralom alatt maradó részével fenntartott kapcsolatokra, illetve a muszlim hatalom rendszerébe való betagozódásra.
- Kiemelt figyelmet szentelnénk a határmenti zónának, a kettős adóztatás rendszere kialakítása és fenntartása körüli viszontagságoknak, gazdasági és társadalmi hatásainak.
- Ugyancsak prioritást élveznek a magyarországi helyzetet szélesebb nemzetközi összehasonlításban tárgyaló írások.
- A fentieken túl szívesen látnánk olyan tanulmányokat is, amelyek a magyarországi hódoltság épített örökségének fennmaradásának és hasznosításának kérdéseire reflektálnak, esetleg a Hódoltságról szóló történeti narratívákat, illetve annak szélesebb körű emlékezete alakulását elemzik.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, amelyek az adott téma összetettségét és beágyazottságát, sokrétűségét kívánják megragadni és bemutatni. Az áttekintő jellegű, ám analitikus kérdésfelvetéssel operáló írások mellett szélesebb kontextust mozgósító esettanulmányokat is szívesen látunk.
Kérjük, hogy tervezett tanulmányáról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét küldjön 2023. szeptember 30-ig a szám felelős szerkesztőinek: Kármán Gábornak (karmangabor@gmail.com) és Majorossy Juditnak (judit.majorossy@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről október 30-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2024. február 28. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítés és módosítás, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
További információk a Korallról: http://www.korallfolyoirat.hu
2023.04.26.
Felhívás a Korall 2023/4 (94-es) számához
Egyházi társadalmak, felekezeti közösségek
A Korall egyházi társadalom tematikájú 94. száma a különböző felekezetek belső világát és ezek szervezeteinek a társadalom helyi közösségeiben betöltött szerepét kívánja vizsgálni. A hivatalos egyházi, felekezeti szervezetek struktúrája, a bennük lehetséges karrierminták, konfliktusok épp úgy lényeges kutatási kérdések lehetnek, mint a felekezetek és a külső társadalmi vagy politikai erők kapcsolata, konfliktusai. Különösen érdekes kutatási terület az egyházközségekben, gyülekezetekben, hitközségekben zajló közösségi élet, a közösségek viszonya a hivatalos felekezeti szervezethez és a helyi társadalomra ható más külső erőkhöz. A szerkesztőség keresztény és nem keresztény, nagyobb és kisebb felekezetekre irányuló, eredeti, máshol még nem megjelent elemző tanulmányokra tett javaslatokat vár!
Lehetséges fókuszok:
- Az egyházi vezetők és személyek (papok, lelkészek, rabbik stb.) rekrutációja, társadalomtörténeti profilja.
- Konfliktusok az egyházi struktúrákon belül.
- Konfliktusok a hivatalos felekezeti ágensek és a hívek között.
- Vallási irányzatok, eltérő lelkiségi mozgalmak egyes felekezeteken belül.
- Egyházak és politikai hatalom közti viszony, együttműködés, konfliktus.
- Felekezeti közösségek lokális működése, kohézió teremtő mechanizmusok, konfliktusok.
- A felekezeti alapú nyilvánosság szerkezete: felekezeti alapú egyesületek, felekezeti sajtó.
- Felekezeti alapú politikai törekvések.
A tervezett tanulmányokról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét várunk 2023. május 29-ig, a szám felelős szerkesztőinek elküldve: Bódy Zsombor (bomazsor@hotmail.com) és Granasztói Péter (pgranasztoi@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést 2023. június 11-ig. A lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt legfeljebb 60 ezer leütésnyi kéziratok leadási határideje 2023. szeptember 15. A rezümé elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a folyóirat szerkesztői véleményezése után tartalmi kiegészítésre és módosításra, valamint a Korall hivatkozási rendszerének megfelelő pontosítása, javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
Lapunkról további információkat itt talál: https://korallfolyoirat.hu/rolunk/
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
2022.01.23.
Felhívás a Korall 2023/3 (93-as) számához
A modern politikai propaganda, amely a francia forradalom időszakában jelent meg, majd a 19. század folyamán egyre inkább elterjedt, igazán tömeges jelentőségűvé az első világháború idején vált, amikor a háborúban résztvevő államok vezetői felismerték kulcsfontosságú szerepét a társadalom kontrollálása szempontjából. A propaganda a társadalmi kommunikáció sajátos, egyirányú formája, amelynek segítségével a hatalmi ágensek egyszerű üzeneteket juttatnak el a társadalom egyes csoportjaihoz, hogy érzelmeikre hatva befolyásolják a magatartásukat, formálják az identitásukat. A Korall tematikus lapszáma a modern politikai propaganda különböző megnyilvánulási formái és a társadalom kapcsolatait kívánja vizsgálni. Az elemzés irányulhat különböző propagandaeseményekre, a propagandatevékenység intézményesülésére, eszköztárának bővülésére (pl. plakát, röpirat, sajtó, rádió, film, televízió), illetve a propagandának a közvéleményre, a társadalom egyes csoportjaira gyakorolt hatására. Noha a propaganda a hatalom különböző intézményeihez kötődik, tervezett számunk hangsúlyosan nem az intézménytörténetre helyezi a hangsúlyt, hanem a kurrens társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésekre reflektáló olyan kérdésekre, amelyek segítségével láthatóvá válik, miként működött, illetve miként változott a vizsgált időszakban és területen a propaganda a gyakorlatban, s mindez milyen hatást gyakorolt az egyes társadalmi csoportokra.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, amelyek az adott téma összetettségét és beágyazottságát, fejlődésének folyamatát és sokrétűségét kívánják megragadni és bemutatni. A szövegek lehetnek elméleti jellegű írások vagy esettanulmányok. A vizsgálandó témákhoz kínálunk néhány szempontot:
- a nyelv és a propaganda – a propaganda nyelvi eszközei;
- a propaganda vizuális megjelenései;
- az emberi jogok és a propaganda;
- a gender és a propaganda: a társadalmi nemi szerepek felhasználása a propagandában;
- a propaganda és az erőszak;
- a propaganda és az érzelmek kapcsolata;
- a művészetek és a propaganda;
- a sajtó és a propaganda;
- a könyvkiadás és propaganda;
- a propaganda és az oktatás;
- a propaganda és az agitáció.
A tervezett tanulmányról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét várunk 2023. február 25-ig elküldeni a szám felelős szerkesztőinek: Koltai Gábornak (koltaigabor@gmail.com) és Ring Orsolyának (ring.orsolya@gmail.com).
A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről 2023. március 5-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2023. június 30. Az absztrakt elfogadása nem jelenti automatikusan az elkészült tanulmányok közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztői véleményezése után tartalmi kiegészítésre és módosításra, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
2022.12.12.
Új előfizetői- és lapszámárak 2023-tól!
Tisztelt Előfizetőink!
Az elmúlt évben folyóiratunk kiadásának költségei sajnos tovább növekedtek, ezért, hogy a költségek emelkedését a legszükségesebb mértékben kövessük, 2023-től egy szám ára 1750 forint, az éves papír alapú előfizetés ára 6500 forint lesz,. Az elektronikus előfizetés ára (3500 Ft) nem változik. Azok számára, akik 2023. január 15-ig előfizetik folyóiratunkat, kedvezményes, 5500 forintos előfizetési díjat ajánlunk. Reméljük, hogy e kényszerű áremelés ellenére továbbra is megtisztelik és segítik folyóiratunkat az előfizetésükkel!
A Korall szerkesztősége
2022.10.11
Felhívás a Korall 91-es, 2023. évi első számához
Adózás és adóztatás
„[A]z egyes adókat illetően szükségtelen állást foglalnom, mert általában ellensége vagyok az adózásnak” – David Ricardo.
Az adóztatás elsődleges célja, hogy megteremtse a fedezetét a közösség/kormányzat/hatalom kiadásainak. Ennél azonban jóval árnyaltabban is megközelíthető a kérdés. Lehet úgy tekinteni az adókra, mint egy közösség vagy mint az állam működéséhez szükséges források előteremtésére és beszolgáltatására, amiért cserébe a hatalom biztosítja a közösség működését. Lehet úgy is nézni, hogy a mindenkori hatalom az adóztatáson keresztül tartja fenn, illetve bővíti ki a hatalmát. Lehet azt is mondani, hogy az adóztatás képes formálni az adott közösséget, vagyis egy olyan intézmény, amely alapvetően meghatározza és adott esetben neveli is a társadalmat. Az adóztatás tehát nem feltétlenül csak és kizárólag gazdasági kérdés, hanem vizsgálható társadalmi vagy politikai szemszögből is.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, amelyek az adott téma összetettségét és beágyazottságát, fejlődésének folyamatát és sokrétűségét kívánják megragadni és bemutatni. A szövegek bármely történeti korszakot elemezhetik és lehetnek elméleti jellegű írások, vagy esettanulmányok egyaránt. Ehhez kínálunk néhány szempontot:
- Adók naturáliákban, adók pénzben: elvárások, előírások és lehetőségek
- Adómentességek, kiváltságok
- Formális és informális adózás
- Vámok szerepe a közösségek életében
- Háborús adók, illetve a háborúk hatása az adókra
- Viták az „optimális” vagy „igazságos” adókról
- Adószedők, adóbehajtók
- Önkényes adók és ellenállások
- Adólázadások
- Adóelkerülések, adócsalások
- Adórendszer mint társadalomformáló intézmény
- Az adók típusairól szól viták: jövedelmi, fogyasztási, vagy vagyonalapú adók
- Az adózás mint a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, újraelosztási szerepe
A tervezett tanulmányról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét várunk 2022. november 10-ig elküldeni a szám felelős szerkesztőinek: Lengvári Istvánnak (lengvari@gmail.com) és Somorjai Szabolcsnak (szsomorjai@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről november 21-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 000 leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2023. március 19. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítésre és módosításra, valamint a Korall hivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük. További szerzői tudnivalók az alábbi linken érhetőek el: korallfolyoirat.hu/szerzoinknek/.
2021.11.29
Új előfizetői- és lapszámárak 2022-től!
Tisztelt Előfizetőink!
Az elmúlt időben a folyóiratunk kiadásának költségei (nyomdai és adminisztratív kiadások stb.) jelentősen növekedtek, miközben a Korall ára évek óta nem változott. Hogy a költségek emelkedését a legszükségesebb mértékben kövessük, 2022-től egy szám ára 1500 forint, az éves papír alapú előfizetés ára 5500 forint lesz. Az elektronikus előfizetés ára (3500 Ft) nem változik. Azok számára, akik 2022. február 15-ig előfizetik folyóiratunkat, kedvezményes, 5000 forintos előfizetési díjat ajánlunk. Reméljük, hogy e kényszerű áremelés ellenére továbbra is megtisztelik és segítik folyóiratunkat az előfizetésükkel!
A Korall szerkesztősége
