Tangl Balázs: „Rokonszenv és barátság erős kapcsa” Szombathely és katonai helyőrsége a dualizmus idején (1867-1914)

A Habsburg Birodalom hadseregéről a közvélekedésben ma is több, gyakran egymásnak ellentmondó sztereotípia él. Egyesek számára Ferenc József hadserege a díszes egyenruhákat, a máig népszerű indulókat vagy a századforduló irodalmából ismert párbajozó, adósságokba
keveredő tiszteket jelenti. Mások szemében a közös hadsereg mindenekelőtt a magyar nemzeti függetlenség leverője, a Habsburg-uralom legfőbb támasza volt. De milyen szerepet játszott valójában az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege a magyar társadalom életében? Tangl Balázs kötete megkérdőjelezi a korábban uralkodó előítéleteket, és Szombathely példáján keresztül mutatja be, hogy ezek mögött a sokszor leegyszerűsítő narratívák mögött jóval összetettebb történetek húzódnak meg. Ez a kötet a korábbi kutatásokkal szemben elsősorban nem a politikai vitákra és a hadsereg intézményi reformjaira összpontosít, hanem alulnézeti megközelítésben mutatja be, miként formálta a katonaság egy 19. századi magyar középváros mindennapjait. A könyv magyar nyelven az elsők között tárja fel, hogy milyen gazdasági-politikai érdekek mentén épültek fel a sok magyar városhoz hasonlóan Szombathely képét is meghatározó impozáns laktanyaépületek, kik szolgáltak bennük, és milyenek voltak a katonák mindennapjai. A kötet mindezt úgy teszi, hogy bemutatja azt a gazdasági, társadalmi, illetve kulturális hatást is, amelyet a katonaság jelenléte gyakorolt a város társadalmára. Részletesen elemzi a tisztikar és a helyi társadalom kapcsolatát, az együttélés konfliktusait és együttműködési formáit, miközben részletgazdag képet rajzol arról, miként tudta a helyi társadalom összeegyeztetni a közös hadsereg támogatását és a magyar nacionalizmust. Tangl Balázs kötete így nemcsak a Habsburg-hadseregről alkotott hagyományos képünket formálja át, hanem a 19. századi magyar városi társadalom működésének új összefüggéseire is rámutat.

Révész Tamás