| Cím | Szerző(k) | Szám | Kulcsszavak |
|---|---|---|---|
| A levéltár rendje és a társadalom szövevénye | Sipos András | 103 / 2026 | levéltárelmélet; historiográfia; közigazgatás; emlékezet; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet; Magyarország; 20. század |
| A magyarországi társadalomtörténet-írás tudományszociológiai elemzése | Szabari Vera | 103 / 2026 | historiográfia; tudományosság; tudományos pálya; tudomány; Magyarország; rendszerváltás utáni korszak; diskurzuselemzés; historiográfiai elemzés |
| A társadalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja | Szilágyi Márton | 103 / 2026 | historiográfia; könyvkiadás; tudományosság; Magyarország; 21. század; historiográfiai elemzés; összehasonlító történetírás |
| Egész emberek | Törő László Dávid | 103 / 2026 | férfiasság; tudományos pálya; professzionalizáció; historiográfia; társadalmi nem; Osztrák–Magyar Monarchia; dualizmus kora; diskurzuselemzés |
| Korallosodás 2.0 | Mravik Patrik Tamás, Papp Viktor | 103 / 2026 | tudományos pálya; tudományosság; professzionalizáció; munka világa; historiográfia; Magyarország; 21. század; interjúk |
| Magyar társadalomtörténet-írás 2010–2025 | Gyáni Gábor | 103 / 2026 | historiográfia; elit; polgárság; parasztság; munkásság; Magyarország; 21. század; historiográfiai elemzés |
| Társadalomtörténet „korallosodás” előtt | Kövér György | 103 / 2026 | historiográfia; tudományos pálya; professzionalizáció; társadalmi kapcsolathálók; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország; prozopográfia |
| Bűnalkotás: a Bródy-ügy, 1973 | Takács Tibor | 102 / 2025 | állambiztonság; megfigyelés; könnyűzene; állambiztonsági iratok; Kádár-korszak; Magyarország |
| Egy gyilkosság a Kelet-Mecsekben és annak interpretációi | Márkus Beáta | 102 / 2025 | politikai erőszak; bűnözés; emlékezet; rendőrségi iratok; állambiztonsági iratok; Rákosi-korszak; Baranya vármegye; Magyarország |
| Fegyelmezetlen légió? | Tabajdi Gábor | 102 / 2025 | állambiztonság; megfigyelés; fegyelmezés; állambiztonsági iratok; Kádár-korszak; Magyarország |
| Kisfaludy Sándor és az 1826-os zalai gyújtogatások biztonságiasítása | Nagy Ágoston | 102 / 2025 | válság; politikai erőszak; antiszemitizmus; diskurzuselemzés; reformkor; Zala vármegye; Magyarország |
| Levéltári csöndek | György Eszter | 102 / 2025 | cigány közösségek; lakhatás; emlékezet; kisebbségek; Kádár-korszak; Budapest; levéltári források |
| „Ezt az intézményt szükségesség hozta létre” | Csikós Gábor, Hodász Kata | 102 / 2025 | fogyatékosság; gyógypedagógia; pszichotudományok; bűnözés; 1945 utáni korszak; Pécs; diskurzuselemzés |
| A gyermekvállalás morálökonómiája felé | Koloh Gábor | 101 / 2025 | bűnözés; termékenység; parasztság; két világháború közötti korszak; Magyarország; bírósági iratok; esettanulmány |
| A megélhetés új útjai: háborús bűnügyek a hátországban, 1914–1918 | Kaba Eszter | 101 / 2025 | bűnözés; igazságszolgáltatás; háború; társadalmi nem; munka világa; első világháború; Magyarország |
| Boszorkányság és bűnözés Szegeden a 18. század első felében | Brandl Gergely | 101 / 2025 | boszorkányság; bűnözés; igazságszolgáltatás; 18. század; Magyarország; Szeged; bírósági iratok; kvantitatív elemzés |
| Békés vármegyei kocsmákhoz, vendégfogadókhoz, csárdákhoz kapcsolódó bűncselekmények a 19. század első felében | Héjja Julianna Erika | 101 / 2025 | bűnözés; igazságszolgáltatás; büntetés; prostitúció; bírósági iratok; 19. század; Magyarország; Békés vármegye |
| Erőszakos múlt? Az emberölés hosszú távú visszaesésének elmélete és kritikája | Novák Veronika | 101 / 2025 | bűnözés; igazságszolgáltatás; historiográfia; politikai erőszak; kora újkor; Európa; kvantitatív elemzés; historiográfiai elemzés |
| Gyermekrontó, liliomtipró: kiskorúak elleni szexuális zaklatások a magyar nyilvánosságban a 20. század első felében | Mátay Mónika | 101 / 2025 | bűnözés; gyermekkor; sajtó; korabeli sajtó; mikrotörténelem; tartalomelemzés; 20. század; Magyarország |
| Romok között | Kerepeszki Róbert | 101 / 2025 | bűnözés; rendfenntartás; mindennapok története; második világháború; Budapest; Magyarország; rendőrségi iratok; mikrotörténelem |
| Rulett, kártya, alvilág | Sipos Nikoletta | 101 / 2025 | bűnözés; szerencsejáték; szabadidő; két világháború közötti korszak; Budapest; rendőrségi iratok; korabeli sajtó |
| A kultúra politikává válása | Ring Orsolya | 100 / 2025 | középfokú oktatás; ifjúság; megfigyelés; Kádár-korszak; Magyarország; Tiszaföldvár; állambiztonsági iratok; oral history |
| A mentalitástól a reprezentációig, és vissza… | Keszei András | 100 / 2025 | historiográfia; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet; 20. század; Franciaország |
| Az érettségi vizsgaeredmények társadalmi meghatározói egy budai gimnáziumban (1900–1914) | Husz Ildikó, Sasfi Csaba | 100 / 2025 | oktatás; középfokú oktatás; társadalmi mobilitás; kvantitatív elemzés; iskolai iratok; dualizmus kora; Budapest |
| Globális történelem, mikrotörténelem, globális mikrotörténelem | Czoch Gábor | 100 / 2025 | historiográfia; globalizáció; 21. század; Magyarország; mikrotörténelem; historiográfiai elemzés |
| Herzog Erzsébet, a főnemesi származású orvos | Lengvári István | 100 / 2025 | nőtörténet; orvoslás; arisztokrácia; két világháború közötti korszak; Budapest |
| II. Rákóczi Ferenc, a Szent Római Birodalom hercege? | Kármán Gábor | 100 / 2025 | nemesség; arisztokrácia; politika; 18. század; Magyar Királyság; Erdély; levelezés |
| Panaszkodunk, tehát vagyunk | Koltai Gábor | 100 / 2025 | politika; hatalom; diktatúra; Kádár-korszak; Magyarország; Budapest; levelezés |
| Paprika Jancsiból Nick Carter | Granasztói Péter | 100 / 2025 | szabadidő; film; munkásság; dualizmus kora; Budapest; korabeli sajtó; tartalomelemzés |
| Szocialista zarándokok „a forradalom Mekkájá”-ban, avagy a Kárpát-medence találkozása a posztkoloniális Észak-Afrikával | Bódy Zsombor | 100 / 2025 | globalizáció; elit; migráció; Kádár-korszak; Magyarország; Algéria; visszaemlékezések; állambiztonsági iratok |
| A főispán nyugdíjba megy | Pál Judit | 99 / 2025 | vármegyei közigazgatás; közigazgatás; szociálpolitika; időskor; dualizmus kora; Magyarország |
| A hivatalban maradás kényszere | Pintér Tamás | 99 / 2025 | vármegyei közigazgatás; időskor; köznemesség; szociálpolitika; 19. század; Magyarország; Baranya vármegye |
| Az idősödés értelmezése a Kádár-kori szociológiai gondolkodásban | Gradwohl Regina | 99 / 2025 | időskor; tudományosság; tudományos pálya; Kádár-korszak; Magyarország; tartalomelemzés |
| Boronkay József „nyomorult napjai” | Kovács Dániel László | 99 / 2025 | időskor; öröklés; nemesség; 19. század; Somogy vármegye |
| Időskori szerepek a 19. század második felében Bonyhádon | Gyimesi Réka | 99 / 2025 | időskor; háztartás; szegénység; demográfia; 19. század; Bonyhád; Magyarország; népszámlálások |
| Kisebbségben... | Őri Péter | 99 / 2025 | időskor; demográfia; halandóság; háztartás; 19. század; Magyarország; népszámlálások |
| „Harminc esztendeig szolgáltam, semmim sincs” | Ugrai János | 99 / 2025 | papság; jólét és segélyezés; szociálpolitika; időskor; szegénység; egyházak; Felvidék; 19. század |
| „Kamasz nyugdíjasok” | Kőrösi Boglárka | 99 / 2025 | fogyatékosság; szociálpolitika; ifjúság; diskurzuselemzés; Kádár-korszak; Magyarország |
| A marxista Dél-Jemen egy szocialista ügynök leírása alapján | Abdel-Ati Al-Naggar, Abdallah, Prantner Zoltán | 98 / 2024 | állambiztonság; megfigyelés; munka világa; migráció; Kádár-korszak; Magyarország; Dél-Jemen; állambiztonsági iratok |
| Algériai diákok magyar szakközépiskolákban | Tokai Attila | 98 / 2024 | migráció; oktatás; ifjúság; oral history; korabeli sajtó; Kádár-korszak; Magyarország |
| Két világ között | Pap Milán | 98 / 2024 | migráció; politikai erőszak; államszocializmus; Kádár-korszak; Magyarország; Chile; személyes források |
| Líbiának építünk | Keller Márkus | 98 / 2024 | globalizáció; politika; vállalatok; Kádár-korszak; Magyarország; Líbia; levéltári források |
| Májmoha és mikroprocesszor: fejezetek a Kádár-korszak kutatóinak karibi kalandjaiból | Baráth Katalin | 98 / 2024 | tudomány; tudományosság; tudományos pálya; migráció; Kádár-korszak; Magyarország; Kuba; levelezés |
| A pohár és a kehely. Egy erdélyi primor család keresztelői ajándékainak története | Jankó Fruzsina | 97 / 2024 | anyagi kultúra; tárgyak; család; arisztokrácia; interjúk; 20. század; Erdély |
| Cigány/roma identitások, hangok és ágencia a 19. század végétől a II. világháborúig | Hajnáczky Tamás Attila | 97 / 2024 | cigány közösségek; etnicitás; asszimiláció; zene; identitás; 20. század; Magyarország |
| Középkori csontkorcsolyák használatinyom-vizsgálata | Szathmári Kata | 97 / 2024 | anyagi kultúra; tárgyak; régészet; középkor; Magyarország |
| Magyar élelmiszer-csomagolások száz év fogyasztói kultúrájában – designelmélet, történeti áttekintés | Veress Kinga | 97 / 2024 | anyagi kultúra; fogyasztás; tárgyak; kulturális örökség; mindennapok története; tárgykultúra; Magyarország; 20. század |
| Tárgyi környezet, anyagi kultúra, történetírás | Keszei András | 97 / 2024 | anyagi kultúra; tárgyak; historiográfia; 21. század; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A török kor emlékezete és a muszlim építészeti hagyaték Horvátországban | Varga Szabolcs | 96 / 2024 | emlékezet; emlékezetpolitika; építészet; kulturális örökség; vallás; Horvátország; török hódoltság kora; nemzeti identitás |
| A „fogolyötöd-adó” az Oszmán Birodalomban (15–17. század) | Fodor Pál | 96 / 2024 | adózás; háború; hadifogság; birodalom; török hódoltság kora; Oszmán Birodalom; Magyarország |
| Az oszmán–magyar együttélés Budán a régészeti kerámiatárgyak tükrében | Papp Adrienn | 96 / 2024 | anyagi kultúra; tárgyak; mindennapok története; török hódoltság kora; Budapest; Oszmán Birodalom; régészeti leletek; összehasonlító történetírás |
| Buda magyar lakossága a 16. század második felében | Sudár Balázs | 96 / 2024 | demográfia; városi társadalom; török hódoltság kora; Buda; Magyarország; adóösszeírások |
| Kászim kethüdá, a kormányzat embere | Fóti Miklós, Sz. Simon Éva | 96 / 2024 | birodalom; közigazgatás; államháztartás; 16. század; Oszmán Birodalom; Magyarország; prozopográfia; levéltári források |
| Somlyó végvára és az északnyugat-erdélyi kondomínium az Apafi-korszakban | Szalai Ágnes | 96 / 2024 | adózás; közigazgatás; háború; 17. század; Erdély; Oszmán Birodalom |
| Emlékezet és identitás változásának vizsgálata két memoárban | Bencsik Rita | 95 / 2024 | emlékezet; identitás; hadsereg; 20. század; Magyarország; visszaemlékezések; életútelemzés |
| Erdélyi gimnáziumi tanárok az I. világháborús menekültválságokban | Szabó Róbert Károly | 95 / 2024 | migráció; középfokú oktatás; háború; első világháború; Erdély; Magyarország; prozopográfia; iskolai iratok |
| Hajnal István történetírása – új megvilágításban | Gyáni Gábor | 95 / 2024 | historiográfia; írásbeliség; tudományosság; tudományos pálya; 20. század; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| „A megváltozott politikai helyzetet nem tudja helyesen felfogni.” | Csikós Gábor | 95 / 2024 | pszichiátria; holokauszt; üldöztetés; antiszemitizmus; második világháború; Magyarország; orvosi iratok |
| „Nagy módba kerülsz ilyen fiatalon, kegyelmes asszony leszel.” | Szuromi Rita | 95 / 2024 | arisztokrácia; társadalmi mobilitás; identitás; visszaemlékezések; Rákosi-korszak; Eger; Magyarország |
| „Szektáriánusok” Borban | Csapody Tamás | 95 / 2024 | munkaszolgálat; felekezetek; üldöztetés; második világháború; Magyarország; Szerbia |
| „Én a törvény értelmében minek fogok minősülni? | Herczeg Noémi | 95 / 2024 | holokauszt; antiszemitizmus; zsidóság története; törvényalkotás; második világháború; Magyarország; oral history |
| A Bokor papjai. Egy katolikus megújulási mozgalom egyházi hálózatai az 1970-es, 1980-as években | Völgyesi Orsolya | 94 / 2023 | vallás; papság; egyházak; vallásgyakorlat; társadalmi kapcsolathálók; Magyarország; Kádár-korszak; hálózatelemzés |
| Református egyházi elit a 19. században. A Tiszántúli Református Egyházkerület esperesei | Szász Lajos | 94 / 2023 | papság; társadalmi mobilitás; elit; 19. század; Magyarország; Alföld; prozopográfia |
| Református lelkészi mobilitás a Dunamelléki Egyházkerületben a két világháború között | Koloh Gábor | 94 / 2023 | társadalmi mobilitás; papság; házasság; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| „A mi feladatunk a Tsz-ek keresztvíz alá tartása.” | Sulák Péter Sándor | 94 / 2023 | kollektivizálás; egyházak; papság; Rákosi-korszak; Szolnok vármegye; Alföld; levéltári források |
| „Vissza a zsidósághoz!” | Balogné Tóth Katalin | 94 / 2023 | zsidóság története; antiszemitizmus; vallás; felekezetek; asszimiláció; két világháború közötti korszak; Budapest |
| „Évêque malgré lui.” Révész Imre püspöki működése a Horthy-korszakban | Dezső Kinga Julianna | 94 / 2023 | vallás; papság; politika; antiszemitizmus; második világháború; Magyarország; Debrecen |
| A humor mint a közpolitika tükre. | Kiss László | 93 / 2023 | politikai propaganda; sajtó; média; államszocializmus; Magyarország; folyóiratok; tartalomelemzés |
| A párttag élete. | Pap Milán | 93 / 2023 | politikai propaganda; sajtó; mindennapok története; vallás; Kádár-korszak; Magyarország; levelezés; folyóiratok |
| Civil internáltak megjelenítése az I. világháborús magyarországi sajtópropagandában | Somogyi László | 93 / 2023 | politikai propaganda; háború; sajtó; első világháború; Magyarország; korabeli sajtó; fényképek; filmforrások |
| Propagandaponyvák a dualizmus kori Magyarországon. | Domokos Mariann | 93 / 2023 | politikai propaganda; könyvkiadás; parasztság; iparosodás; dualizmus kora; Magyarország |
| Társadalomszemlélet és politika a napóleoni háborúk magyarországi katolikus zászlószentelő prédikációiban | Hőnich Henrik, Nagy Ágoston | 93 / 2023 | politikai propaganda; vallás; háború; férfiasság; nemesség; 19. század; Magyar Királyság |
| „A falun teljes erővel dúl az osztályharc, s még nem dőlt el, hogy ki-kit győz le.” | Tóth Judit | 93 / 2023 | politikai propaganda; parasztság; kollektivizálás; korabeli sajtó; Rákosi-korszak; Magyarország |
| A cigányok száma és társadalmi jellemzői a 18. század végi cigányösszeírások alapján | Lajtai Mátyás | 92 / 2023 | cigány közösségek; demográfia; rurális társadalom; népszámlálások; statisztikai források; kvantitatív elemzés; 18. század; Magyar Királyság |
| Cigánymuzsikus-lét Magyarországon, egy prímásdinasztia családtörténetének tükrében | Szokolszky Ágnes | 92 / 2023 | cigány közösségek; zene; család; oral history; 20. század; Magyarország |
| Erdély cigány népessége a 18. század második felében | Nagy Pál | 92 / 2023 | cigány közösségek; demográfia; parasztság; adóösszeírások; népszámlálások; kvantitatív elemzés; 18. század; Erdély |
| Galíciaiak, borkereskedők és razziák Északkelet-Magyarországon 1918 nyarán | Olosz Levente | 92 / 2023 | antiszemitizmus; üldöztetés; zsidóság története; adózás; első világháború; Magyarország; Sátoraljaújhely; korabeli sajtó |
| Munkaerő-tartaléksereg, felesleges népesség, prekariátus? „Ötletek” a magyarországi cigányság osztályhelyzetének értelmezéséhez | Kovai Cecília, Puskás Fanni | 92 / 2023 | cigány közösségek; társadalmi rétegződés; munka világa; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország |
| „Helyes arányok” a 19. századi hazai népiskolai mezőgazdasági oktatásban | Kiss Zsuzsanna | 92 / 2023 | oktatás; mezőgazdaság; rurális társadalom; 19. század; Magyarország; iskolai iratok |
| A jobbágytelken ülő nemesség és a renditársadalom képe az 1825–27-es diétán. | Nagy Ágoston | 91 / 2023 | nemesség; adózás; rendi társadalom; reformkor; Magyar Királyság; Magyarország |
| A pénz útja. | Fedeles Tamás | 91 / 2023 | adózás; államháztartás; vallás; bankügy; középkor; Magyar Királyság; Közép-Európa |
| A városok és az adókérdés az 1764–65. éviországgyűlésen Pest város követjelentéseinek tükrében. | Nagy János | 91 / 2023 | adózás; szabad királyi városok; országgyűlések; levelezés; 18. század; Pest; Magyar Királyság |
| Adományozás a Váci Siketiskola alapításában. | Kollár Zsuzsanna | 91 / 2023 | fogyatékosság; gyógypedagógia; jótékonyság; 19. század; Magyarország; Vác; levéltári források |
| Az önkormányzat ára: a vármegyék közigazgatási költségeinek fedezése az 1870. évi 42. törvény nyomán. | Pál Judit | 91 / 2023 | vármegyei közigazgatás; adózás; államháztartás; törvényalkotás; dualizmus kora; Magyarország; Erdély |
| Közteher a falu javára. Községi pótadózása dualizmus kori Háromszéken. | Nagy Botond | 91 / 2023 | adózás; helyi önkormányzat; rurális társadalom; dualizmus kora; Háromszék; Erdély |
| Vámjövedelmek a hatalmi mechanizmusokszolgálatában. | Mátyás-Rausch Petra | 91 / 2023 | adózás; kereskedelem; hatalom; 17. század; Erdély; Nagyszeben; Brassó |
| Egy jóházból való úrilány lehetőségei – emlékei tükrében. | Detre Katalin | 90 / 2022 | hivatások; professzionalizáció; orvoslás; család; két világháború közötti korszak; Magyarország; esettanulmány; visszaemlékezések |
| Professzionalizáció és karriermobilitás. | Tátrai Viktor | 90 / 2022 | professzionalizáció; rendfenntartás; társadalmi mobilitás; prozopográfia; dualizmus kora; Magyarország |
| Reformkori akadémikusok foglalkozása, különös tekintettel a papokra és tanárokra | Ugrai János | 90 / 2022 | tudományos pálya; professzionalizáció; hivatások; papság; elit; reformkor; Magyarország; prozopográfia |
| Valami figyel. | Tóth Kelemen | 90 / 2022 | fogalomtörténet; identitás; elit; nemesség; 19. század; Magyarország |
| Ügyvédi praxis a horizonton. | Papp Viktor | 90 / 2022 | hivatások; professzionalizáció; jog; 19. század; Magyarország; személyes források; naplók; visszaemlékezések |
| „Fönkelt önérzettel határozám el magamat a nevelői pályára”. | Buzinkay Géza | 90 / 2022 | oktatás; professzionalizáció; nemzetépítés; reformkor; Magyarország; Pest |
| "Borpaloták – arany milliók”. | Eőry Gabriella | 89 / 2022 | kereskedelem; piacok; mezőgazdaság; államháztartás; két világháború közötti korszak; Magyarország; London |
| A gabonakereskedelem és a zsidó gabonakereskedők Győrben. | Csendes Tünde | 89 / 2022 | zsidóság története; kereskedelem; kereskedők; dualizmus kora; Magyarország; Győr; levéltári források; korabeli sajtó |
| A pénznem minden. Dollárboltok a szocializmusban: a társadalmi egyenlőtlenség lenyomatai a hiánygazdaságban. | Andor Anna Klára | 89 / 2022 | fogyasztás; társadalmi rétegződés; kereskedelem; mindennapok története; piacok; Kádár-korszak; Magyarország |
| A vesztes háború győztesei. | Rigó Máté | 89 / 2022 | vállalkozók; vállalatok; iparosodás; háború; első világháború; Magyarország; Erdély; Kolozsvár |
| Amikor a Duna nemzetközi áruforgalmi folyosóvá vált. | Tinku-Szathmáry Balázs | 89 / 2022 | közlekedés; vállalatok; kereskedelem; statisztikai források; dualizmus kora; Osztrák–Magyar Monarchia; Magyarország |
| Forgalmazás, kereskedelem, bizalmatlanság. | Halmos Károly, Tamás Máté | 89 / 2022 | kereskedelem; hadsereg; államháztartás; 18. század; Habsburg Monarchia; visszaemlékezések; személyes források |
| Gál János fiumei gyarmatáru-kereskedő portréja és fiumei vállalkozásának rövid története. | Balogh Ádám Tibor, Török Róbert | 89 / 2022 | kereskedők; kereskedelem; vállalkozók; társadalmi mobilitás; vállalatok; dualizmus kora; Fiume |
| Idegenek az ételünkben: kereskedelmi mondák a 20–21. század magyar sajtójában. | Mikos Éva | 89 / 2022 | fogyasztás; táplálkozás; sajtó; korabeli sajtó; 20. század; Magyarország |
| A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagsága a dualizmus korában. | Pilkhoffer Mónika | 88 / 2022 | hivatások; professzionalizáció; egyesületek; építészet; dualizmus kora; Magyarország |
| A magyar építészek és az „imperialista nyugat dekadens építészetének romboló hatása” 1945 és 1958 között. | Lantos Edit | 88 / 2022 | építészet; politikai propaganda; diktatúra; folyóiratok; korabeli sajtó; Rákosi-korszak; Magyarország |
| Budapest és Nyugat-Berlin: lakások, nyilvános terek, szubkulturális közösségek. | Szijártó Zsolt | 88 / 2022 | emigráció; migráció; városi tér; fényképek; Kádár-korszak; Budapest; Németország |
| Harc a hátországért: a 40-es évek két propagandakiállítása. | Bárdi Sára | 88 / 2022 | politikai propaganda; háború; diktatúra; hatalom; második világháború; Budapest; vizuális elemzés |
| Állami elvárások. | Keller Márkus | 88 / 2022 | közigazgatás; politika; hatalom; államszocializmus; Magyarország; statisztikai források |
| Építészek és nyaralók. | Wettstein Domonkos | 88 / 2022 | építészet; turizmus; szabadidő; professzionalizáció; Dunántúl; Kádár-korszak; naplók |
| A Kohner család gazdasági érdekeltségei | Bagdi Róbert, Hlbocsányi Norbert | 87 / 2022 | zsidóság története; elit; vállalkozók; vállalatok; társadalmi mobilitás; dualizmus kora; Magyarország; Budapest |
| Az „izraelita paritástól” a felekezetközi kapcsolatokig a 19. század végi Óbecsén | Glässer Norbert, Zima András | 87 / 2022 | zsidóság története; asszimiláció; elit; felekezetek; dualizmus kora; Óbecse; Magyarország |
| Identitás, önreprezentáció, tudomány | Turbucz Péter | 87 / 2022 | zsidóság története; asszimiláció; tudományos pálya; sajtó; nemzeti identitás; Budapest; dualizmus kora; korabeli sajtó |
| Társadalmi mobilitás és a zsidó felekezethez való kötődés | Mislovics Erzsébet | 87 / 2022 | zsidóság története; társadalmi mobilitás; generációk közötti mobilitás; prozopográfia; 19. század; Magyarország |
| Zsidó polgárosodás és „zsidókérdés” a 19. századi Magyarországon | Prepuk Anikó | 87 / 2022 | zsidóság története; antiszemitizmus; asszimiláció; polgárság; 19. század; Magyarország |
| „Brüder Heinrich und Bernhard Lackenbacher von Salamon” | Nagy Ágoston, Tamás Máté | 87 / 2022 | nemesség; zsidóság története; asszimiláció; esettanulmány; reformkor; Magyar Királyság |
| „Testestül-lelkestül magyarrá lett” | Miller, Michael L. | 87 / 2022 | zsidóság története; vállalkozók; asszimiláció; esettanulmány; 19. század; Magyarország; Budapest |
| A reformkori győri gimnázium szerepe a város lakosainak társadalmi mobilitásában | Sasfi Csaba | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; középfokú oktatás; polgárság; reformkor; Magyarország; Győr; iskolai iratok |
| A rendi társadalom átjárhatósága: polgárok és nemesek a városok élén | H. Németh István | 86 / 2021 | rendi társadalom; nemesség; polgárság; elit; 17. század; Magyar Királyság; Felvidék |
| A társadalmi mobilitás lehetőségei a katolikus hierarchiában. | Forgó András | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; egyházak; papság; elit; 18. század; Magyar Királyság; prozopográfia |
| Az 1790–1848 közötti országgyűléseken megjelent köznemes főispánok prozopográfiai elemzése | Sebők Richárd | 86 / 2021 | köznemesség; vármegyei közigazgatás; társadalmi mobilitás; 19. század; Magyar Királyság; Nógrád vármegye; prozopográfia |
| Az alkalmazkodás irányai a késő rendi társadalomban: a német evangélikus polgárság mobilitási készsége és gyakorlatai | Tóth Árpád | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; rendi társadalom; asszimiláció; kora újkor; Magyarország |
| Gyulai Gyulay Ferenc felemelkedése | Szemethy Tamás | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; köznemesség; arisztokrácia; 18. század; Magyar Királyság; Ung vármegye; mikrotörténelem |
| Inszurrekció és társadalmi mobilitás a napóleoni háborúk időszakának Magyarországán | Nagy Ágoston | 86 / 2021 | nemesség; társadalmi mobilitás; hadsereg; esettanulmány; 19. század; Veszprém vármegye; Magyarország |
| Református lelkészek és tanítók társadalmi mobilitásának diverzitása a Felsőbaranyai Egyházmegyében a 19. század első felében | Koloh Gábor | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; papság; hivatások; reformkor; Magyarország; Baranya vármegye; visszaemlékezések; életútelemzés |
| Életutak a 19. századi Szegeden. | Eőry Gabriella | 86 / 2021 | generációk közötti mobilitás; társadalmi mobilitás; városi társadalom; kézművesek; 19. század; Szeged; kvantitatív elemzés; statisztikai források |
| Érdem és előrejutás: mobilitás a társadalomban és a történelemben | Keszei András | 86 / 2021 | társadalmi mobilitás; rendi társadalom; társadalmi rétegződés; 18. század; Magyarország |
| A demográfiai átmenet problematikája. | Koloh Gábor | 85 / 2021 | demográfia; termékenység; globalizáció; 20. század; Közép-Európa |
| A magyar futball útilevél-irodalma és a globális identitás problémája (1911–1939) | Baráth Katalin | 85 / 2021 | sport és testkultúra; nemzeti identitás; identitás; globalizáció; két világháború közötti korszak; Magyarország; korabeli sajtó |
| Antifasiszta emlékezet újragondolva | Kékesi Zoltán, Zombory Máté | 85 / 2021 | emlékezet; emlékezetpolitika; holokauszt; Kádár-korszak; Magyarország; összehasonlító történetírás |
| Globális versengések metszetei. | Kalmár Melinda | 85 / 2021 | politika; hatalom; globalizáció; birodalom; 1945 utáni korszak; Magyarország |
| Taylor követői Magyarországon | Nagy Péter | 85 / 2021 | munka világa; iparosodás; globalizáció; összehasonlító történetírás; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Technokrata transznacionálé az 1960-as években és a keleti blokk önállósága a globalizáció szempontjából | Bódy Zsombor | 85 / 2021 | globalizáció; technokrácia; tudomány; Kádár-korszak; Magyarország; Közép-Európa |
| Territorializálódás és globalizáció. | Bencsik Péter | 85 / 2021 | globalizáció; historiográfia; politika; 21. század; Magyarország; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet |
| A füredi Savanyúvíz. | Katona Csaba | 84 / 2021 | fürdőkultúra; turizmus; társadalmi rétegződés; 19. század; Magyarország; Balatonfüred; korabeli sajtó |
| A munkások strandjától a „Sárga" üdülőtelepig | Mód László | 84 / 2021 | szabadidő; turizmus; munkásság; korabeli sajtó; interjúk; 20. század; Szeged; Magyarország |
| Az idegenforgalom környezettörténete a hidegháborús Magyarországon és Jugoszláviában | Djordjevski, Josef, Pál Viktor | 84 / 2021 | turizmus; környezet; történeti ökológia; iparosodás; államszocializmus; Magyarország; Jugoszlávia |
| Befogadott turizmus? | Törő Balázs | 84 / 2021 | turizmus; szabadidő; társadalmi konfliktus; fényképek; esettanulmány; Kádár-korszak; Balatonakali |
| Egy szocialista kori zöldmezős beruházás. | Halász Imre | 84 / 2021 | fürdőkultúra; turizmus; szabadidő; infrastruktúra; Kádár-korszak; Zalakaros; Magyarország |
| Odi profanum vulgus | Schleicher Vera | 84 / 2021 | turizmus; fürdőkultúra; szabadidő; 20. század; Magyarország; Balaton |
| Turisták a tilos táblák árnyékában. | Csatlós Judit | 84 / 2021 | szabadidő; turizmus; munkásság; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| A mosószappantól az „elektromos narancsig". | Kovácsné Magyari Hajnalka | 83 / 2021 | fogyasztás; higiénia; társadalmi nem; korabeli sajtó; fényképek; interjúk; Kádár-korszak; Magyarország |
| Az egészség csatornái | Németh Ágnes | 83 / 2021 | közegészségügy; higiénia; infrastruktúra; korabeli sajtó; összehasonlító történetírás; dualizmus kora; Budapest; Magyarország |
| Gyermekek és fiatalok egészségnevelése az 1960-as évektől az 1980-as évekig | Vámos Gabriella | 83 / 2021 | közegészségügy; higiénia; gyermekkor; ifjúság; oktatás; Magyarország; Kádár-korszak; folyóiratok |
| Köztisztasági és közegészségi viszonyok Miskolcon a 19. század utolsó harmadában | Bodovics Éva Judit | 83 / 2021 | közegészségügy; higiénia; infrastruktúra; 19. század; Magyarország; Miskolc |
| Tuberkolózis, tetű és pöcegödör | Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Magyarosi Ádám | 83 / 2021 | közegészségügy; higiénia; gyermekkor; iskoláztatás; orvoslás; két világháború közötti korszak; Debrecen; iskolai iratok |
| Zománc fürdőkád és fateknő. | Kappanyos Ilona | 83 / 2021 | higiénia; közegészségügy; szülői szerepek; gyermekkor; nőtörténet; 20. század; Magyarország |
| Ép testben ép lélek? | Kaba Eszter | 83 / 2021 | hadifogság; közegészségügy; háború; levéltári források; visszaemlékezések; első világháború; Magyarország; Oroszország |
| Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lányai kapcsolata | Erdélyi Gabriella | 82 / 2020 | család; szülői szerepek; nőtörténet; arisztokrácia; kora újkor; Magyar Királyság; levelezés |
| Kisfaludy Sándor társadalmi és politikai reflexiói az 1831-es kolerajárvány idején | Nagy Ágoston | 82 / 2020 | közegészségügy; vármegyei közigazgatás; válság; levéltári források; reformkor; Zala vármegye; Magyarország |
| Szendrey Ignác mint apa. | Gyimesi Emese | 82 / 2020 | szülői szerepek; család; férfiasság; 19. század; Magyarország; levelezés |
| Szülő-gyermek kapcsolat az Apor családban | Papp Kinga | 82 / 2020 | család; szülői szerepek; gyermekkor; nemesség; 18. század; Erdély; levelezés |
| Szülői betegség – gyermeki gondoskodás | Simon Katalin | 82 / 2020 | időskor; család; öröklés; 18. század; Magyarország; Óbuda; levéltári források |
| „Én is anyja lévén leányomnak". | Horváth József | 82 / 2020 | család; öröklés; szülői szerepek; házasság; hagyatéki leltárak; 17. század; Győr |
| A 18. századi új elit vagyoni helyzete a Magyar Királyságban | Szemethy Tamás | 81 / 2020 | elit; arisztokrácia; földtulajdon; 18. század; Magyar Királyság; prozopográfia |
| A gazdálkodók boldogulásának mintái az 1970-es években és az 1990-es évek válsága. | Juhász Pál | 81 / 2020 | mezőgazdaság; kollektivizálás; társadalmi kapcsolathálók; vállalkozók; piacok; Kádár-korszak; Magyarország |
| Az innovatív haditechnikára alapozott meggazdagodás és politikai befolyásszerzés | Pelles Márton | 81 / 2020 | vállalkozók; vállalatok; iparosodás; elit; dualizmus kora; Fiume; Osztrák–Magyar Monarchia; vállalati iratok |
| Erkölcsi norma és politikai gazdaságtan (13−21. század) | Grenier, Jean-Yves | 81 / 2020 | piacok; kapitalizmus; jog; középkor; Európa; fogalomtörténet |
| Jómódúak és nincstelenek? | Papp Viktor | 81 / 2020 | hivatások; bérek és jövedelmek; társadalmi rétegződés; középosztály; dualizmus kora; Budapest |
| Karriercélok és házasság | Lakatos Gabriella | 81 / 2020 | társadalmi mobilitás; nőtörténet; házasság; filmforrások; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Oligarchák, patrónusok, kliensek | Lengyel György | 81 / 2020 | elit; politika; hatalom; összehasonlító történetírás; 21. század; Magyarország |
| Privatizátorok és nemzeti nagytőkések. | Kristóf Luca | 81 / 2020 | elit; kapitalizmus; politika; statisztikai források; kvantitatív elemzés; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország |
| „Gegenpressing". | Baráth Katalin | 81 / 2020 | sport és testkultúra; vállalatok; bankügy; városi tér; vállalkozók; 20. század; Budapest |
| A Keleti Kereskedelmi Akadémia és az orientalisták: tudomány, a gazdaság és a politika interakciója | Erdélyi Mátyás | 80 / 2020 | felsőoktatás; professzionalizáció; tudományosság; kereskedelem; dualizmus kora; Budapest |
| A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma a tradíciók és a szocialista elitképzés metszetében (1970–1988) | Szécsényi András | 80 / 2020 | felsőoktatás; elit; ifjúság; Kádár-korszak; Budapest; levéltári források |
| A magyarországi szociálpolitika és társadalombiztosítási rendszer vagyonvesztése és anyagi stabilizációja 1945 és 1947 között. | Cora Zoltán | 80 / 2020 | szociálpolitika; jólét és segélyezés; államháztartás; 1945 utáni korszak; Magyarország |
| A tulajdonságokkal bíró ember találkozása a tulajdonságok nélküli emberrel | Tarafás Imre | 80 / 2020 | historiográfia; nemzeti identitás; könyvkiadás; diskurzuselemzés; dualizmus kora; Osztrák–Magyar Monarchia; Bécs |
| Az 1960-as években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete | Szabari Vera | 80 / 2020 | tudományosság; professzionalizáció; tudományos pálya; Kádár-korszak; Magyarország |
| Ki találta fel a humboldti egyetemet? | Schwendtner Tibor | 80 / 2020 | egyetemek; felsőoktatás; historiográfia; 20. század; Németország; historiográfiai elemzés |
| Társadalmi Múzeum: a szociális és egészségügyi nevelés intézménye | Őze Eszter | 80 / 2020 | közegészségügy; múzeumok; munkásság; jólét és segélyezés; 20. század; Budapest |
| Apácák a politikai rendőrség célkeresztjében, avagy mennyit ér egy lehallgatókészülék? | Vörös Géza | 79 / 2020 | vallás; egyházak; állambiztonság; megfigyelés; üldöztetés; Magyarország; Kádár-korszak; állambiztonsági iratok |
| Az 1949-es választások amerikai szemmel | Somogyvári Lajos | 79 / 2020 | politika; politikai képviselet; hatalom; Rákosi-korszak; Magyarország; levéltári források |
| Az „Ék" fedőnevű konspirált lakás a hírszerzés szolgálatában | Soós Viktor Attila | 79 / 2020 | állambiztonság; megfigyelés; egyházak; Kádár-korszak; Magyarország; állambiztonsági iratok |
| Kijelölt és önként vállalt kényszerpályák | Pap Péter István | 79 / 2020 | civil társadalom; egyesületek; megfigyelés; állambiztonság; Kádár-korszak; Magyarország; Budapest |
| Láthatatlan erőszak | Slachta Krisztina | 79 / 2020 | állambiztonság; megfigyelés; diktatúra; államszocializmus; Magyarország; Kelet-Közép-Európa; összehasonlító történetírás |
| Megfigyelés másképp. | Huhák Heléna | 79 / 2020 | állambiztonság; megfigyelés; mindennapok története; helyi önkormányzat; naplók; Rákosi-korszak; Budapest |
| „A rendszer rajtuk tartotta óvó szemeit" | Murai András, Németh Brigitta | 79 / 2020 | megfigyelés; állambiztonság; üldöztetés; oral history; interjúk; Kádár-korszak; Magyarország |
| „Szia Gábor, hogy vagy?" | Csatári Bence | 79 / 2020 | könnyűzene; megfigyelés; állambiztonság; Kádár-korszak; Magyarország; Budapest; oral history; állambiztonsági iratok |
| A város a megyében | Weisz Boglárka | 78 / 2019 | városok; városi társadalom; vármegyei közigazgatás; országgyűlések; jog; rendi társadalom; Magyar Királyság; középkor |
| A város a vidék szemében. | Cziráki Zsuzsanna | 78 / 2019 | kereskedelem; városok; rurális társadalom; 17. század; Erdély; Brassó |
| Eger kiváltságos mezőváros polgárai a 19. század elején. | Berecz Anita | 78 / 2019 | városok; mezővárosok; középosztály; társadalmi mobilitás; rendi társadalom; reformkor; Eger |
| Középkori fehérvári polgárok mezőgazdasági ingatlanai a város határán belül és kívül | Kolláth Ágnes, Skorka Renáta | 78 / 2019 | városi társadalom; földtulajdon; városok; középkor; Magyarország; Székesfehérvár |
| Szeben szék falubírái. | Derzsi Júlia | 78 / 2019 | helyi önkormányzat; jog; vármegyei közigazgatás; rurális társadalom; 16. század; Erdély; Nagyszeben |
| Vidék a városban. | Benda Judit | 78 / 2019 | városi tér; történeti ökológia; mezőgazdaság; építészet; középkor; Budapest; levéltári források |
| Város, falu, megye. | Kádas István | 78 / 2019 | adózás; városok; szabad királyi városok; vármegyei közigazgatás; 16. század; Sopron; Felvidék |
| A szegénységtől az éhínségig. | Csíki Tamás | 77 / 2019 | szegénység; szociálpolitika; munka világa; táplálkozás; első világháború; Magyarország |
| Az életút végén. | Buzgó Gábor | 77 / 2019 | időskor; család; jólét és segélyezés; két világháború közötti korszak; Magyarország; Bihar vármegye; hagyatéki leltárak |
| Szegénység, betegség, őrület. | Kovács Janka | 77 / 2019 | pszichiátria; szegénység; közegészségügy; korabeli sajtó; statisztikai források; 18. század; Magyarország |
| Sztrájk a lakhatásért. | Bálint Angelika | 77 / 2019 | lakhatás; szegénység; társadalmi konfliktus; rendfenntartás; dualizmus kora; Budapest; korabeli sajtó; rendőrségi iratok |
| „A nyers életből szállott fel, mint mocsárból a kénes gőz". | Káli Anita | 77 / 2019 | szegénység; könyvkiadás; rurális társadalom; irodalmi források; 20. század; Magyarország |
| Faluról városba. | Kisőrsi Zsófia | 76 / 2019 | iparosodás; nőtörténet; migráció; Kádár-korszak; Magyarország; Vas vármegye; levéltári források |
| Fiume árnyékában. | Eszik Veronika | 76 / 2019 | iparosodás; városi társadalom; kereskedelem; migráció; dualizmus kora; Fiume |
| Ipari fellendülés Csíkszentsimonban | Sándor Cecília | 76 / 2019 | iparosodás; rurális társadalom; munkásság; 20. század; Erdély; Csíkszentsimon; interjúk; levéltári források |
| „A dolgozók uszályába" kerülni. | Bódy Zsombor | 76 / 2019 | technokrácia; munka világa; szakszervezetek; vállalatok; Rákosi-korszak; Magyarország; Budapest |
| „Iparkodjatok eggyek lenni!" Versengő iparegyletek Újvidéken 1860 és 1872 között | Tömöry Miklós | 76 / 2019 | céhek; egyesületek; kisebbségek; 19. század; Újvidék; Magyarország |
| A Világörökség mint kulturális örökségi laboratórium | Fejérdy Tamás | 75 / 2019 | kulturális örökség; turizmus; globalizáció; 21. század; Magyarország |
| A kulturális örökség és a történettudomány viszonyának meghatározása | Sonkoly Gábor | 75 / 2019 | kulturális örökség; historiográfia; 21. század; Magyarország; összehasonlító történetírás; historiográfiai elemzés |
| A szégyenletes örökség – kísérteties kiállítások. | György Péter | 75 / 2019 | antiszemitizmus; holokauszt; üldöztetés; birodalom; cigány közösségek; tudomány; második világháború; Bécs |
| Az emlékezet és a felejtés helyei: roma örökség Magyarországon | György Eszter | 75 / 2019 | cigány közösségek; kulturális örökség; kisebbségek; emlékezet; 21. század; Magyarország |
| „Erőd a VIII. kerületben" – A Ganz-MÁVAG kolónia öröksége | Csicsics Anna | 75 / 2019 | lakhatás; kulturális örökség; emlékezet; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország; Budapest |
| A Békéscsabai Casinó a reformkorban | Bódán Zsolt | 74 / 2018 | civil társadalom; egyesületek; rendi társadalom; olvasás; reformkor; Magyarország; Békéscsaba |
| Az evangélikus polgárság részvétele a korai magyarországi egyesületekben | Tóth Árpád | 74 / 2018 | polgárság; egyesületek; civil társadalom; reformkor; Pozsony; Magyarország |
| Civil társadalom a provizórium idején. | Kiss Zsuzsanna | 74 / 2018 | civil társadalom; jótékonyság; természeti katasztrófák; 19. század; Magyarország; Zala vármegye; Alföld |
| Hajléktalanok menhelyei. | Bálint Angelika | 74 / 2018 | szegénység; jótékonyság; civil társadalom; egyesületek; jólét és segélyezés; két világháború közötti korszak; Budapest |
| Kultúrával az identitásért. | Konrád Miklós | 74 / 2018 | zsidóság története; asszimiláció; egyesületek; dualizmus kora; Magyarország |
| Puhány zsidók avagy részrehajló tornatanárok? | Bolgár Dániel | 74 / 2018 | zsidóság története; antiszemitizmus; sport és testkultúra; dualizmus kora; Magyarország; kvantitatív elemzés |
| Tűrt és támogatott határán | Szívós Erika | 74 / 2018 | civil társadalom; egyesületek; kulturális örökség; folyóiratok; Kádár-korszak; Budapest |
| „Erjedő idők" | Papp Barbara | 74 / 2018 | civil társadalom; egyesületek; pszichotudományok; tudományosság; Kádár-korszak; Budapest; Magyarország |
| A fénykép történeti forrásként való alkalmazhatóságáról | Elek Orsolya | 73 / 2018 | fényképezés; emlékezet; historiográfia; 20. század; Magyarország; vizuális elemzés |
| A képek, amelyek bejárták és megosztották az egész világot. | Farkas Antónia Judit | 73 / 2018 | fényképezés; politikai propaganda; média; 1956-os forradalom; Magyarország; fényképek |
| A pusztulás képei. Katasztrófa-fotográfia a 19. század második felében | Bodovics Éva Judit | 73 / 2018 | természeti katasztrófák; fényképezés; városi tér; 19. század; Magyarország; Budapest; fényképek; vizuális elemzés |
| Fényképalbumok Rákosi Mátyás születésnapjára. | Bognár Katalin | 73 / 2018 | politikai propaganda; fényképezés; emlékezet; Rákosi-korszak; Magyarország; fényképek; vizuális elemzés |
| Hittérítés fényképeken – távoli kultúrák másodkézből. | Gebauer Hanga | 73 / 2018 | fényképezés; vallás; egyházak; birodalom; 20. század; Magyarország; fényképek |
| Stickyback és Photomaton: portréfotódivatok a 20. század első évtizedeiben | Balogh János Mátyás | 73 / 2018 | fényképezés; divat; vállalatok; dualizmus kora; Budapest; Közép-Európa; fényképek; összehasonlító történetírás |
| „Falusi képeskönyv" – népies témájú fotográfiák az Új Időkben | Bata Tímea | 73 / 2018 | fényképezés; rurális társadalom; sajtó; két világháború közötti korszak; Magyarország; fényképek; folyóiratok |
| A Redl-ügy megjelenése a korszak sajtójában | Csiszár Gábor | 72 / 2018 | sajtó; szexualitás; szexuális kisebbségek; antiszemitizmus; dualizmus kora; Magyarország; korabeli sajtó |
| A megnemesített kapitalizmustól a nemzetiszocializmusig | Pogány Ágnes | 72 / 2018 | kapitalizmus; nacionalizmus; politika; diktatúra; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Egyszer volt? Hol nem volt? | Takó Ferenc | 72 / 2018 | kapitalizmus; tudományosság; fogalomtörténet; 19. század; Közép-Európa |
| Justizmord vagy megalapozott ítélet? | Perényi Roland | 72 / 2018 | hadsereg; bűnözés; igazságszolgáltatás; sajtó; dualizmus kora; Osztrák–Magyar Monarchia; korabeli sajtó; bírósági iratok |
| Kornai János a kapitalizmusról, 1953–1989 | Laki Mihály | 72 / 2018 | kapitalizmus; tudományos pálya; diktatúra; államszocializmus; Magyarország |
| Két lexikoncikk a kapitalizmusról | Madarász Aladár | 72 / 2018 | kapitalizmus; antiszemitizmus; zsidóság története; fogalomtörténet; historiográfiai elemzés; 20. század; Közép-Európa |
| A Magyar Királyi Államvasutak „ellenforradalmi" konszolidációja | Matus László | 71 / 2018 | fegyelmezés; üldöztetés; politikai propaganda; vállalati iratok; bírósági iratok; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Büntetés és kizárás a Bihar megyei és Nagyváradi Nemzeti Kaszinóban | Kulcsár Beáta | 71 / 2018 | egyesületek; fegyelmezés; büntetés; esettanulmány; dualizmus kora; Nagyvárad |
| Egyetem és fegyelem | Polyák Petra | 71 / 2018 | felsőoktatás; egyetemek; fegyelmezés; ifjúság; Rákosi-korszak; Magyarország |
| Elmebetegügy a 18–19. század fordulóján: elméleti keretek, koncepciók, megoldási javaslatok | Kovács Janka | 71 / 2018 | pszichiátria; szegénység; fegyelmezés; 19. század; Magyarország |
| Fegyelmezési technikák és adaptációs mechanizmusok Kárpátalja határvidéki régiójában | Borbély Sándor | 71 / 2018 | diktatúra; fegyelmezés; mindennapok története; államszocializmus; Kárpát-medence; Kárpátalja |
| Kísérlet a prostituáltak szocialista átnevelésére és büntetésére Magyarországon 1950–1960 között | Bácsalmási Irén | 71 / 2018 | prostitúció; igazságszolgáltatás; büntetés; szociálpolitika; társadalmi rétegződés; Rákosi-korszak; Magyarország |
| Mindennapi élet a közös hadseregben az általános hadkötelezettség időszakában (1868–1914) | Tangl Balázs | 71 / 2018 | hadsereg; fegyelmezés; mindennapok története; naplók; visszaemlékezések; dualizmus kora; Osztrák–Magyar Monarchia |
| Súlyosbító körülmények. | Baráth Katalin | 71 / 2018 | társadalmi nem; nőtörténet; igazságszolgáltatás; háború; parasztság; első világháború; Magyar Királyság; bírósági iratok |
| „Robbanjon fel a pártház!" | Kiss András | 71 / 2018 | fegyelmezés; büntetés; munka világa; államszocializmus; Magyarország; Budapest |
| A 18. század végi és a reformkori hatalmi elit rokoni kapcsolati hálózata | Horváth Gyula Csaba | 70 / 2017 | elit; társadalmi kapcsolathálók; társadalmi mobilitás; hálózatelemzés; prozopográfia; reformkor; Magyar Királyság |
| A fővárosi képviselőjelöltek a dualizmus korai időszakában | Gerhard Péter | 70 / 2017 | elit; politikai képviselet; politika; társadalmi mobilitás; dualizmus kora; Budapest; prozopográfia |
| Az 1722–1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése | Sebők Richárd | 70 / 2017 | országgyűlések; rendi társadalom; közigazgatás; 18. század; Magyar Királyság; prozopográfia |
| Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei. | Dominkovits Péter | 70 / 2017 | nemesség; társadalmi mobilitás; vármegyei közigazgatás; oktatás; kora újkor; Sopron |
| Széchenyi István országgyűlési részvétele. | Dobszay Tamás | 70 / 2017 | arisztokrácia; politika; politikai képviselet; országgyűlések; reformkor; Magyar Királyság; naplók |
| Vármegyei követek az 1832–1836. évi országgyűlésen a titkosrendőri jelentések tükrében | Völgyesi Orsolya | 70 / 2017 | politikai képviselet; országgyűlések; rendi társadalom; megfigyelés; politika; Magyarország; reformkor; rendőrségi iratok |
| „Családi különállások" vagy „egyéni érzés és hajlandóság"? | Tóth-Barbalics Veronika | 70 / 2017 | arisztokrácia; politikai képviselet; országgyűlések; kvantitatív elemzés; dualizmus kora; Magyarország |
| „Hozzáfognak hát buzgón, hisz Turnus a példa" | Nagy János | 70 / 2017 | szabad királyi városok; országgyűlések; politikai képviselet; levelezés; 18. század; Buda; Magyar Királyság |
| A civakodó színész, a hanyag ruhatárnok és a részeg statiszta a színházi bíróság előtt | Szalisznyó Lilla | 69 / 2017 | színház; professzionalizáció; fegyelmezés; 19. század; Budapest; bírósági iratok |
| A populáris zene kutatásának kezdetei az államszocialista Magyarországon. | Ignácz Ádám | 69 / 2017 | könnyűzene; tudományosság; tudományos pálya; professzionalizáció; historiográfiai elemzés; Kádár-korszak; Magyarország |
| A velencei kalmár a Nemzeti Színházban, 1986 | Imre Zoltán | 69 / 2017 | színház; antiszemitizmus; politikai propaganda; cenzúra; Kádár-korszak; Budapest |
| Az arisztokrácia önreprezentációja az erdélyi hivatásos színjátszás centenáriumi ünnepségén | Szabó-Reznek Eszter | 69 / 2017 | színház; arisztokrácia; emlékezetpolitika; 19. század; Erdély; Kolozsvár |
| Budapest kultúrbástyája vagy proletár bulvárszínház? | Ring Orsolya | 69 / 2017 | színház; arisztokrácia; emlékezetpolitika; 19. század; Erdély; Kolozsvár |
| Színházi „átállítás" – a pesti magánszínházi mező önszabályozó működési modelljének válsága (1936–1944) | Heltai Gyöngyi | 69 / 2017 | színház; antiszemitizmus; piacok; politika; két világháború közötti korszak; Budapest; levéltári források |
| Színésznői házasságkötések és válások a hosszú 19. században | Kiss Csilla | 69 / 2017 | színház; házasság; nőtörténet; 19. század; Budapest; Magyarország; kvantitatív elemzés |
| Thália Arész szolgálatában: színház és színházi élet Magyarországon a Nagy Háború alatt | Bödők Gergely | 69 / 2017 | színház; háború; hadifogság; első világháború; Magyarország; Budapest |
| A szlovák–magyar–zsidó–cseh Kassa a 20. század első felében | Szeghy-Gayer Veronika | 68 / 2017 | etnicitás; nemzetépítés; kisebbségek; 20. század; Kassa; Felvidék; népszámlálások |
| Az építészet mint nemzetépítés | Veress Dániel | 68 / 2017 | építészet; nacionalizmus; nemzetépítés; nemzeti identitás; Közép-Európa; 20. század; összehasonlító történetírás |
| Gyermekvállalás a Völgységben és az Ormánságban. | Koloh Gábor | 68 / 2017 | demográfia; termékenység; etnicitás; 19. század; Magyarország; Dunántúl; anyakönyvek; kvantitatív elemzés |
| Nemzetiségek a nemzeti történelemben | Tarafás Imre | 68 / 2017 | kisebbségek; nacionalizmus; nemzetépítés; dualizmus kora; Magyarország; Kárpát-medence |
| Nép, etnikum, felekezet. | Keszei András | 68 / 2017 | zsidóság története; etnicitás; asszimiláció; reformkor; Magyarország |
| Ruszin hallgatók és a debreceni egyetem, 1938–1945 | Iváncsó Ádám | 68 / 2017 | kisebbségek; etnicitás; felsőoktatás; asszimiláció; második világháború; Debrecen; Kárpátalja; Magyarország |
| „A nemzetiségi kérdés, voltaképpen nyelvkérdés." | Balla Loránd | 68 / 2017 | asszimiláció; nacionalizmus; kisebbségek; etnicitás; egyesületek; dualizmus kora; Temesvár |
| A felejtés mint politikai mítosz | Gyáni Gábor | 67 / 2017 | emlékezet; emlékezetpolitika; politikai erőszak; holokauszt; nemzeti identitás; 1945 utáni korszak; Magyarország; Franciaország |
| A gazdaságpolitika története mint párttörténet. | Birkás Anna | 67 / 2017 | historiográfia; tudományosság; tudományos pálya; politika; Kádár-korszak; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A „szelektív" felejtés és a „szelektív" emlékezés dinamikája egy trauma feldolgozása kapcsán | Bögre Zsuzsanna | 67 / 2017 | emlékezet; identitás; 20. század; Magyarország; interjúk; levéltári források; életútelemzés |
| Az emlékezés kultúrája és a felejtés rendszere | Hidas Zoltán | 67 / 2017 | historiográfia; emlékezet; tudományosság; fogalomtörténet; historiográfiai elemzés; 19. század; Magyarország |
| Felejtés, társadalom, történelem | Keszei András | 67 / 2017 | emlékezet; felejtés; identitás; 20. század; Magyarország |
| Jogszerű kampánykiadás vagy választási visszaélés? | Gerhard Péter | 67 / 2017 | jog; törvényalkotás; politikai képviselet; politika; dualizmus kora; Budapest; bírósági iratok |
| Tiszaeszlár „felejthetetlen" emlékei | Kövér György | 67 / 2017 | emlékezet; emlékezetpolitika; antiszemitizmus; oral history; dualizmus kora; Tiszaeszlár |
| Az onanista alakja a 20. századi Magyarországon | Szegedi Gábor | 66 / 2016 | szexualitás; pszichotudományok; antiszemitizmus; 20. század; Magyarország; diskurzuselemzés |
| Egy társadalomtörténeti klasszikus genezise: Paul Boyer és Stephen Nissenbaum Salem Possessed című könyvének keletkezéstörténete | Lévai Csaba | 66 / 2016 | historiográfia; tudományosság; historiográfiai elemzés; mikrotörténelem; 20. század; Egyesült Államok |
| Homoszexuálisok listázása a 20. századi Magyarországon | Takács Judit | 66 / 2016 | szexuális kisebbségek; megfigyelés; üldöztetés; rendőrségi iratok; 20. század; Magyarország; Budapest |
| Kíméletlen uzsorásokból kaftános puritánok. | Bolgár Dániel | 66 / 2016 | zsidóság története; antiszemitizmus; kapitalizmus; 20. század; Magyarország; Kelet-Közép-Európa; fogalomtörténet |
| Női páciensek: a kolozsvári Női Kórház története a két világháború között | Bokor Zsuzsa | 66 / 2016 | prostitúció; orvoslás; nacionalizmus; két világháború közötti korszak; Erdély; Kolozsvár |
| Többneműség és/vagy ruhacsere: egy 18. századi álhermafrodita esete | Bálint Petra | 66 / 2016 | társadalmi nem; szexualitás; szexuális kisebbségek; 18. század; Eger; bírósági iratok; mikrotörténelem |
| „A házaséletet férje mellett megszokta vagy legalábbis eltűri, de néha még élvezi is" | Borgos Anna | 66 / 2016 | szexualitás; szexuális kisebbségek; pszichiátria; Kádár-korszak; Magyarország; diskurzuselemzés |
| „A rendszerváltás előtt titokként kellett megélni" | Hanzli Péter | 66 / 2016 | szexuális kisebbségek; szexualitás; identitás; rendfenntartás; Kádár-korszak; Magyarország; oral history; életútelemzés |
| „Beteg szerelem" – a queer szubkultúra a rendőri és a sajtódiskurzusban a 20. század első felében | Perényi Roland | 66 / 2016 | szexualitás; szexuális kisebbségek; rendfenntartás; 20. század; Budapest; rendőrségi iratok; korabeli sajtó; diskurzuselemzés |
| A nyugati film és közönsége Magyarországon Sztálin halálától Helsinkiig (1953–1975) | Takács Róbert | 65 / 2016 | film; szabadidő; politikai propaganda; korabeli sajtó; Kádár-korszak; Magyarország |
| Film: produkció és recepció között. | Böszörményi-Nagy Orsolya | 65 / 2016 | film; politika; hatalom; Kádár-korszak; Magyarország; esettanulmány |
| Háztartásszerkezet a 19. századi Magyarországon. | Őri Péter, Pakot Levente | 65 / 2016 | háztartás; család; demográfia; társadalmi rétegződés; 19. század; Magyar Királyság; népszámlálások; kvantitatív elemzés |
| Hírek múlt időben. | Barkóczi Janka | 65 / 2016 | emlékezet; emlékezetpolitika; film; média; két világháború közötti korszak; Magyarország; filmforrások; tartalomelemzés |
| Valóság tűzön-vízen át. | Berta János | 65 / 2016 | dokumentumfilm; film; cigány közösségek; rurális társadalom; Kádár-korszak; Magyarország; esettanulmány |
| Újrahasznosított felvételek. | Murai András | 65 / 2016 | politikai propaganda; emlékezet; film; filmforrások; vizuális elemzés; Kádár-korszak; Magyarország |
| „Itt maguknál öröm lehet rendőrnek lenni!" | Bezsenyi Tamás, Lénárt András | 65 / 2016 | film; bűnözés; igazságszolgáltatás; politikai propaganda; Kádár-korszak; Magyarország; diskurzuselemzés |
| „Megszaporodtak filmjeinkben a szocialista hősök" | Mravik Patrik Tamás | 65 / 2016 | film; politikai propaganda; média; levéltári források; diskurzuselemzés; Kádár-korszak; Magyarország |
| A Balaton mindenkié? | Németh Szandra | 64 / 2016 | szabadidő; turizmus; lakhatás; interjúk; oral history; Kádár-korszak; Balaton; Magyarország |
| A nyílt levéltől a névtelen levélig. | Farkas Gyöngyi | 64 / 2016 | kollektivizálás; parasztság; megfigyelés; állambiztonság; Kádár-korszak; Csongrád; levelezés |
| A szegénység gyarmatosítása. | Majtényi György | 64 / 2016 | szegénység; szociálpolitika; hatalom; levelezés; diskurzuselemzés; Kádár-korszak; Magyarország |
| Az álruhás király: a (fel)jelentés mint az érdekérvényesítés eszköze a Kádár-kor hajnalán | Horváth Sándor | 64 / 2016 | állambiztonság; megfigyelés; mindennapok története; rendfenntartás; állambiztonsági iratok; Kádár-korszak; Nógrád vármegye; Magyarország |
| Lektűr és diktatúra. | Szécsényi Mihály | 64 / 2016 | üldöztetés; könyvkiadás; nőtörténet; Rákosi-korszak; Magyarország; levelezés |
| Részleges hasonulás. | Baráth Katalin | 64 / 2016 | historiográfia; tudományos pálya; identitás; Rákosi-korszak; Magyarország; személyes források; diskurzuselemzés |
| „Osztályidegenek" az egyetemen | Polyák Petra | 64 / 2016 | felsőoktatás; egyetemek; társadalmi rétegződés; fegyelmezés; Rákosi-korszak; Magyarország |
| „Szabad vallásgyakorlatot biztosít alkotmányunk minden becsületes dolgozónak." | Lantos Edit | 64 / 2016 | egyházak; politikai propaganda; közigazgatás; levelezés; korabeli sajtó; Kádár-korszak; Magyarország |
| A levélküldés nehézségei a lengyel örökösödési háború dél-itáliai frontján | Szemethy Tamás | 63 / 2016 | hadsereg; háború; birodalom; 18. század; Habsburg Monarchia; Sopron; levelezés |
| A római rabszolgaság | Gacsal Dóra, Takács Levente | 63 / 2016 | rabszolgaság; társadalmi rétegződés; munka világa; jog; mindennapok története; ókor; Római Birodalom |
| A tartományi úr és a „kiváló kisember": önreprezentáció és társadalmi státusz az Első átmeneti kori egyiptomi életrajzokban | Kóthay Katalin Anna | 63 / 2016 | elit; társadalmi rétegződés; identitás; irodalmi források; ókor; Egyiptom |
| Az Ilioni polgárok | Németh György Amadé | 63 / 2016 | demográfia; család; társadalmi nem; népszámlálások; ókor; Kisázsia |
| Hereré, Nodzsmet és Henuttaui – az előkelő nők társadalmi szerepe az ókori Egyiptomban a késő Ramesszida kor és a XXI. dinasztia idején | Dembitz Gabriella | 63 / 2016 | elit; társadalmi nem; nőtörténet; ókor; Egyiptom |
| Multikulturalizmus és globalizáció az ókori Rómában | Grüll Tibor | 63 / 2016 | globalizáció; etnicitás; birodalom; migráció; ókor; Római Birodalom |
| Társadalmi státusz és gyermekvállalás a Nyugat-Dunántúlon: Bük, 1850–1939 | Pakot Levente | 63 / 2016 | termékenység; demográfia; társadalmi rétegződés; 19. század; Dunántúl; Bük; kvantitatív elemzés; életútelemzés |
| „Ugyanaz legyen mindnyájunk törvénye és vallása" | Veress Dávid | 63 / 2016 | vallás; egyházak; országgyűlések; jog; kulturális örökség; Izland; középkor |
| A magyar filozófiatörténet elbeszélésének megformálása az egyetemes filozófiatörténet és a kulturális nemzetépítés kontextusában: Almási Balogh Pál vállalkozása | Mester Béla | 62 / 2015 | nemzetépítés; tudományosság; historiográfia; historiográfiai elemzés; reformkor; Magyarország |
| A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét emelni. | Szalisznyó Lilla | 62 / 2015 | könyvkiadás; nemzeti identitás; tudományosság; reformkor; Magyarország; folyóiratok |
| A magyar–horvát tengermellék mint nemzetiesített táj. | Eszik Veronika | 62 / 2015 | nemzetépítés; nemzeti identitás; tudományosság; dualizmus kora; Magyarország; Fiume; korabeli sajtó |
| A „magyar arc vita" | Lafferton Emese | 62 / 2015 | etnicitás; nemzetépítés; nemzeti identitás; historiográfiai elemzés; dualizmus kora; Magyarország |
| Mennyiben bécsi a Bécsi Memorandum? | Sonkoly Gábor | 62 / 2015 | kulturális örökség; városi tér; identitás; 21. század; Bécs; fogalomtörténet |
| Nemzeti és regionális történelem egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a hosszú 19. században | Varga Bálint | 62 / 2015 | nacionalizmus; historiográfia; nemzeti identitás; nemzetépítés; etnicitás; Bánság; 19. század; összehasonlító történetírás |
| Természettudomány magyarul vagy magyar természettudomány? | Stráner Katalin | 62 / 2015 | tudomány; könyvkiadás; tudományosság; 19. század; Magyarország; levelezés |
| „Soft power" a reformkorban? | Hörcher Ferenc | 62 / 2015 | tudomány; tudományosság; nemzetépítés; arisztokrácia; nemzeti identitás; reformkor; Magyarország |
| „Vezessük be minél előbb nemzeti hagyományainkat a modern világba" | Papp Gábor György | 62 / 2015 | építészet; nemzetépítés; nemzeti identitás; dualizmus kora; Magyarország; folyóiratok; diskurzuselemzés |
| A H. E. eltávolításáért küzdő akcióbizottság. | Honvári János | 61 / 2015 | munka világa; vállalatok; hatalom; Kádár-korszak; Győr; Magyarország; rendőrségi iratok |
| A vállalat dolgozója – a társadalom vállalata | Pap Milán | 61 / 2015 | munka világa; munkásság; politikai propaganda; államszocializmus; Kádár-korszak; Magyarország; fogalomtörténet |
| Egy kalandor gyáros és egy spekuláló tőkepénzes esete. | Bácskai Vera | 61 / 2015 | vállalkozók; hitelügy; bankügy; vállalatok; kereskedők; reformkor; Budapest |
| Fischer Júlia és Társa | Szatmári Anna Judit | 61 / 2015 | vállalkozók; divat; nőtörténet; 20. század; Budapest; Debrecen |
| Vállalkozás, vállalatelmélet, vállalattörténet | Madarász Aladár, Valentiny Pál | 61 / 2015 | vállalkozók; vállalatok; historiográfia; historiográfiai elemzés; összehasonlító történetírás; 20. század; Egyesült Államok; Magyarország |
| „Mi mindig elfelejtjük, hogy még nem vagyunk gyár." | Kiss András | 61 / 2015 | munka világa; munkásság; iparosodás; Rákosi-korszak; Magyarország; Budapest |
| A csendes háttér. | Benda Judit | 60 / 2015 | nőtörténet; társadalmi nem; munka; céhek; házasság; középkor; Budapest |
| A szépnem hazaszeretete avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben. | Granasztói Olga | 60 / 2015 | nőtörténet; emlékezet; arisztokrácia; nemzeti identitás; 18. század; Magyarország; levelezés |
| I. Tóth Zoltán társadalomszemlélete | Tóth Zoltán | 60 / 2015 | historiográfia; nemzeti identitás; etnicitás; életútelemzés; 1956-os forradalom; Erdély; Kolozsvár |
| Irén szerint a világ. | Farkas Gyöngyi | 60 / 2015 | parasztság; kollektivizálás; emlékezet; rurális társadalom; Kádár-korszak; Szatmár vármegye; oral history |
| Magyarország egy angol úri hölgy szemszögéből – Julia Pardoe útleírása 1839–40-ből. | Dömötör Ildikó | 60 / 2015 | nőtörténet; társadalmi nem; identitás; reformkor; Magyarország; irodalmi források |
| A magyar nemzeti áldozatnarratíva változásai. | Balogh László Levente | 59 / 2015 | emlékezet; emlékezetpolitika; nemzeti identitás; nacionalizmus; kulturális örökség; 20. század; Magyarország |
| A női test mint áldozat – Polcz Alaine: Asszony a fronton | Séllei Nóra | 59 / 2015 | nőtörténet; szexualitás; politikai erőszak; második világháború; Magyarország; visszaemlékezések; esettanulmány |
| Betegségek, pszichopatológiák és időstruktúrák. | K. Horváth Zsolt | 59 / 2015 | emlékezet; pszichotudományok; pszichiátria; háború; első világháború; Franciaország |
| Trianon, avagy „traumatikus fordulat" a magyar történetírásban | Kovács Éva | 59 / 2015 | emlékezet; nacionalizmus; holokauszt; diskurzuselemzés; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország |
| A lakás mint kutatási téma a modern városok történetében | Bódy Zsombor | 58 / 2014 | lakhatás; építészet; városi társadalom; 20. század; Közép-Európa; historiográfiai elemzés |
| A népesség megfelelő eloszlása a térben. | Nagy Ágnes | 58 / 2014 | lakhatás; antiszemitizmus; városi tér; diskurzuselemzés; 20. század; Magyarország |
| Dobócia történetei: a Belső-Erzsébetváros a pesti köztudatban a két világháború között | Szívós Erika | 58 / 2014 | zsidóság története; városi tér; lakhatás; visszaemlékezések; irodalmi források; két világháború közötti korszak; Budapest |
| Ki az úr a házban? | Sipos András | 58 / 2014 | lakhatás; városi tér; törvényalkotás; dualizmus kora; Budapest |
| Modern lakás – modern életforma. | Kerékgyártó Béla | 58 / 2014 | lakhatás; építészet; infrastruktúra; 20. század; Magyarország; Budapest; folyóiratok |
| „Akkor költözünk. Egy nagy háromszobásba." | Kunt Gergely | 58 / 2014 | lakhatás; család; antiszemitizmus; naplók; személyes források; 1945 utáni korszak; Budapest |
| „Háborítatlanul lakni valahol, ahol az én összes »motyóm« […] megfelelő helyen, együtt van." | Valló Judit | 58 / 2014 | lakhatás; építészet; család; társadalmi nem; mindennapok története; Budapest; két világháború közötti korszak; naplók |
| „Véres övezet" – Kovács András pokoljárása, 1939–1951 | Ungváry Krisztián | 58 / 2014 | zsidóság története; üldöztetés; állambiztonság; megfigyelés; identitás; Rákosi-korszak; Magyarország; állambiztonsági iratok |
| A kora újkori város területe, mint közösségi cselekedet: Nagyszombat példája | Granasztói György | 57 / 2014 | városi tér; városok; kora újkor; Nagyszombat; adóösszeírások; térképek; térbeli elemzés |
| A kései konfesszionalizáció magyarországi jellegzetességeiről | Forgó András | 57 / 2014 | konfesszionalizáció; vallás; felekezetek; kora újkor; Magyar Királyság; fogalomtörténet |
| A szerzetesség és a töröktől való visszafoglalást követő „második konfesszionalizáció" Baranya megyében | Siptár Dániel | 57 / 2014 | konfesszionalizáció; vallás; felekezetek; 18. század; Baranya vármegye; Magyar Királyság |
| Az Abaúj megyei szolgabírói társadalom a Zsigmond-korban | Kádas István | 57 / 2014 | nemesség; köznemesség; vármegyei közigazgatás; elit; prozopográfia; középkor; Abaúj vármegye; Magyar Királyság |
| Az alkalmazás dilemmái. | Balázs Mihály | 57 / 2014 | konfesszionalizáció; vallás; felekezetek; historiográfia; kora újkor; Erdély; fogalomtörténet |
| Egy kisszebeni plébános tündöklése és bukása. | Mihalik Béla Vilmos | 57 / 2014 | konfesszionalizáció; papság; egyházak; esettanulmány; 17. század; Felvidék; Kisszeben |
| Egy teológushallgató találkozása a felekezeti sokszínűséggel: Conrad Jacob Hiltebrandt Erdélyben 1656–1658 | Kármán Gábor | 57 / 2014 | konfesszionalizáció; vallás; felekezetek; 17. század; Erdély; naplók |
| Szerelem, alkohol és szégyen: titkosírások a magánéletben a kora újkori Magyarországon | Láng Benedek | 57 / 2014 | mindennapok története; család; szexualitás; levelezés; naplók; kvantitatív elemzés; 17. század; Magyar Királyság |
| A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája. | Kovács I. Gábor | 56 / 2014 | elit; papság; társadalmi mobilitás; prozopográfia; 20. század; Debrecen |
| Egy református leánygimnázium társadalmi karaktere, 1920–1940 | Bégány Judit | 56 / 2014 | oktatás; középfokú oktatás; nőtörténet; társadalmi mobilitás; két világháború közötti korszak; Budapest; iskolai iratok; kvantitatív elemzés |
| Fiume dualizmus kori oktatásügye és a Magyar Királyi Kiviteli Akadémia. | Nagy Adrienn | 56 / 2014 | oktatás; nacionalizmus; kisebbségek; dualizmus kora; Fiume; Magyar Királyság |
| Iskola és nemzetépítés. | Ábrahám Barna | 56 / 2014 | oktatás; iskoláztatás; középfokú oktatás; nemzetépítés; etnicitás; kisebbségek; dualizmus kora; Felvidék |
| Lépcsőfok vagy zsákutca? | Ugrai János | 56 / 2014 | oktatás; iskoláztatás; professzionalizáció; társadalmi mobilitás; papság; hivatások; Felvidék; 19. század |
| Reformok és hanyatlás? | Szekér Barnabás | 56 / 2014 | középfokú oktatás; társadalmi rétegződés; törvényalkotás; 18. század; Magyarország; Budapest; iskolai iratok |
| Reprodukció és mobilitás. | Sasfi Csaba | 56 / 2014 | középfokú oktatás; társadalmi mobilitás; generációk közötti mobilitás; dualizmus kora; Magyarország; népszámlálások |
| Városiasodás és önszerveződés. | Csíki Tamás | 56 / 2014 | egyesületek; civil társadalom; városi társadalom; zsidóság története; dualizmus kora; Kassa |
| A katonaság szerepe Kőszeg város fejlődésében 1867 és 1889 között | Tangl Balázs | 55 / 2014 | hadsereg; városok; válság; dualizmus kora; Kőszeg; Dunántúl |
| A látható és láthatatlan divat. | Czingel Szilvia | 55 / 2014 | divat; anyagi kultúra; társadalmi nem; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| A római toga viselése Pannoniában – egy mítosz és a valóság | Pásztókai-Szeőke Judit | 55 / 2014 | divat; anyagi kultúra; kereskedelem; identitás; ókor; Pannonia; Szombathely; régészeti leletek |
| Autentikus paraszti öltözetek néptáncosok ruhatárában. | Fülöp Hajnalka | 55 / 2014 | parasztság; anyagi kultúra; divat; identitás; 20. század; Magyarország; interjúk; oral history |
| Republikanizmus és csinosodás között. | Nagy Ágoston | 55 / 2014 | nemzeti identitás; divat; nemesség; diskurzuselemzés; 18. század; Magyar Királyság |
| Öltözködés és identitás a 17–18. századi Erdélyben a viseletsorozatok tükrében | Deák Éva | 55 / 2014 | divat; anyagi kultúra; társadalmi rétegződés; identitás; kora újkor; Erdély; vizuális elemzés |
| „A modern színművészetnek egyik, hatalmas hódító fegyvere a toilett." | Kiss Csilla | 55 / 2014 | divat; színház; fogyasztás; 19. század; Magyarország |
| A Lloyd-mechanizmus. | Balogh János Mátyás | 54 / 2013 | sajtó; média; vállalatok; piacok; válság; dualizmus kora; Budapest; korabeli sajtó |
| A vidék válságai. | Alabán Péter | 54 / 2013 | rurális társadalom; szegénység; válság; migráció; emlékezet; rendszerváltás; Magyarország; Ózd |
| Demográfiai válság az Ormánságban. | Koloh Gábor | 54 / 2013 | demográfia; termékenység; család; két világháború közötti korszak; Magyarország; Ormánság; anyakönyvek; kvantitatív elemzés |
| Növekedés és hanyatlás az Osztrák–Magyar Monarchia történelmi emlékezetében | Kövér György | 54 / 2013 | emlékezet; historiográfia; válság; naplók; visszaemlékezések; dualizmus kora; Osztrák–Magyar Monarchia |
| Válságtörténetek a humor optikáján keresztül. | Tamás Ágnes | 54 / 2013 | válság; antiszemitizmus; természeti katasztrófák; folyóiratok; tartalomelemzés; 19. század; Magyarország; Bécs |
| Árvízi hangok. | Bodovics Éva Judit | 54 / 2013 | természeti katasztrófák; válság; mindennapok története; 19. század; Magyarország; Miskolc; statisztikai források; mikrotörténelem |
| „[A]z ínség olly rém alakban gyakorlá hatását". | Boa Krisztina | 54 / 2013 | válság; természeti katasztrófák; jótékonyság; 19. század; Magyarország; Miskolc; naplók; visszaemlékezések |
| A 14. század eleji megye kereskedelemirányító feladatai és a honor rendszer. | Haraszti Szabó Péter | 53 / 2013 | vármegyei közigazgatás; közigazgatás; kereskedelem; adózás; középkor; Magyar Királyság |
| Budapest parkjai, 1870–1918. | Magyar Erzsébet | 53 / 2013 | városi tér; infrastruktúra; környezet; összehasonlító történetírás; dualizmus kora; Budapest |
| Katasztrófa(történet)? Az 1880. évi zágrábi földrengés példája | Vadas András | 53 / 2013 | természeti katasztrófák; válság; média; tudomány; nacionalizmus; Horvátország; dualizmus kora; historiográfiai elemzés |
| Létezik-e a jelenkori globális felmelegedés? Avagy kései reflexiók egy tudományos hitvitáról | Rácz Lajos | 53 / 2013 | környezet; történeti ökológia; tudomány; tudományosság; 20. század; Magyarország; Kárpát-medence |
| Árvízhullámok a Dunán? | Kiss Andrea, Laszlovszky József | 53 / 2013 | természeti katasztrófák; történeti ökológia; építészet; középkor; Magyarország; Visegrád |
| A közlekedés szerepe a városi térhasználatban Szombathelyen (1945–1968). | Kalocsai Péter | 52 / 2013 | közlekedés; infrastruktúra; városi tér; közigazgatás; államszocializmus; Szombathely; Dunántúl |
| A sopron–pozsonyi HÉV építéstörténete. | Horváth Csaba Sándor | 52 / 2013 | közlekedés; infrastruktúra; vállalkozók; vállalatok; dualizmus kora; Sopron; Pozsony |
| A vasút Ferencvárosban. | Eszik Veronika | 52 / 2013 | közlekedés; infrastruktúra; városi tér; munkásság; dualizmus kora; Budapest; levéltári források |
| A vasút hatása a magyarországi városokra. | Frisnyák Zsuzsa | 52 / 2013 | közlekedés; infrastruktúra; városi társadalom; iparosodás; dualizmus kora; Magyarország; kvantitatív elemzés; statisztikai források |
| A vasút népességre tett hatása a 20. század második felében Kecskemét környékén | Molnár Gergely | 52 / 2013 | közlekedés; infrastruktúra; rurális társadalom; levéltári források; 20. század; Kecskemét; Magyarország |
| Bérek, dolgozói juttatások a magyarországi vasúttársaságoknál az 1904. évi első vasúti sztrájk előtt | Majdán János | 52 / 2013 | munka világa; bérek és jövedelmek; társadalmi mobilitás; vállalati iratok; dualizmus kora; Magyarország |
| Egy szocialista járműipari vállalat születése. | Bódy Zsombor | 52 / 2013 | vállalatok; iparosodás; államosítás; szakszervezetek; 1945 utáni korszak; Magyarország |
| Modellváltás a református lelkésznéi szerep értelmezésében az 1870-es és az 1930-as évek között | Sárai Szabó Katalin | 52 / 2013 | nőtörténet; papság; professzionalizáció; dualizmus kora; Magyarország |
| Reflexivitás a történetírásban | Simon Zoltán Boldizsár | 52 / 2013 | historiográfia; történetelmélet; 21. század; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A szalon mint a zenei és társasági élet színtere Jacques Offenbach Monsieur Choufleuri restera chez lui le… című operettjében | Bozó Péter | 51 / 2013 | zene; színház; polgárság; 19. század; Párizs |
| A „nevelő szórakoztatás" válsága 1954-ben | Heltai Gyöngyi | 51 / 2013 | színház; politikai propaganda; könnyűzene; szabadidő; Rákosi-korszak; Budapest; Magyarország |
| Diadalmas birodalom: Johann Strauss és A cigánybáró a budapesti Operaházban 1905-ben | Prokopovych, Markian | 51 / 2013 | zene; színház; nemzeti identitás; identitás; dualizmus kora; Budapest; korabeli sajtó |
| Kislány a zongoránál. | Fónagy Zoltán | 51 / 2013 | zene; középosztály; társadalmi nem; házasság; 19. század; Magyarország; személyes források |
| Magyar zenészek az 1950-es évek második felében – emigráció és jövedelmi viszonyok | Péteri Lóránt | 51 / 2013 | zene; emigráció; bérek és jövedelmek; hivatások; 1956-os forradalom; Magyarország; levéltári források |
| Visszacsatolt piacok? | Szűts István Gergely | 51 / 2013 | vállalatok; kereskedelem; fogyasztás; vállalati iratok; második világháború; Erdély; Magyarország |
| Zsilipelés a középosztályba. | Tóth Zoltán | 51 / 2013 | középosztály; zene; polgárság; két világháború közötti korszak; Temesvár |
| „Ha a rezesbanda ráreccsenti, az már valami…" Rézfúvós zenekarok a falvak zenei életében | Pálóczy Krisztina | 51 / 2013 | zene; rurális társadalom; szabadidő; egyesületek; 20. század; Magyarország; interjúk |
| A Testnevelési Főiskola hallgatói, 1925–1948. | Sasfi Csaba, Szegedi Péter | 50 / 2012 | felsőoktatás; sport és testkultúra; társadalmi rétegződés; két világháború közötti korszak; Magyarország; Budapest; iskolai iratok |
| A felejtés tengerén | Keszei András | 50 / 2012 | emlékezet; felejtés; identitás; 20. század; Magyarország |
| A város mint földesúr. Kassa és falvai a jobbágyfelszabadítás előtti években | Czoch Gábor | 50 / 2012 | földtulajdon; rurális társadalom; rendi társadalom; reformkor; Magyar Királyság; Kassa |
| Agitátorok a vonaton. | Koltai Gábor | 50 / 2012 | politikai propaganda; megfigyelés; közlekedés; Rákosi-korszak; Magyarország; Budapest; levéltári források |
| Egy város a „regionális" kapcsolati térben. | Majorossy Judit | 50 / 2012 | társadalmi kapcsolathálók; városi társadalom; végrendeletek; térbeli elemzés; középkor; Pozsony; Magyar Királyság |
| Ki ad többet érte? | Granasztói Péter | 50 / 2012 | anyagi kultúra; tárgyak; társadalmi kapcsolathálók; piacok; 19. század; Kiskunhalas; hagyatéki leltárak; hálózatelemzés |
| Mihnea támogatói: egy havasalföldi trónkövetelő kapcsolathálója Konstantinápolyban, 1654–1657 | Kármán Gábor | 50 / 2012 | politika; hatalom; társadalmi kapcsolathálók; 17. század; Oszmán Birodalom; Erdély; levelezés; hálózatelemzés |
| Vállalatok hálózatban. | Klement Judit | 50 / 2012 | vállalatok; bankügy; iparosodás; dualizmus kora; Budapest; Magyarország; vállalati iratok; hálózatelemzés |
| „Papírforma szerint talán én volnék a legkvalifikáltabb, de hát ez ma kevés az üdvösségre” | Lengvári István | 50 / 2012 | tudományos pálya; felsőoktatás; társadalmi kapcsolathálók; levelezés; esettanulmány; két világháború közötti korszak; Pécs |
| A munkások lokális identitásának jellemzői Borsodnádasdon | Murányi István | 49 / 2012 | munkásság; identitás; interjúk; életútelemzés; rendszerváltás utáni korszak; Borsodnádasd; Magyarország |
| Mit ér a munkás, ha paraszt (is)? | Varga Zsuzsanna | 49 / 2012 | rurális társadalom; parasztság; munkásság; kollektivizálás; munka világa; bérek és jövedelmek; Magyarország; Kádár-korszak |
| Munkás – társadalom – történet. | Valuch Tibor | 49 / 2012 | munkásság; munka világa; historiográfia; Magyarország; 20. század; fogalomtörténet; historiográfiai elemzés |
| „Ahol a vállalatvezetés volt az úr…" | Nagy Péter | 49 / 2012 | vállalatok; jólét és segélyezés; munkásság; 20. század; Ózd; Magyarország |
| „Ezen a szállón szinte minden megszűnt, ami korábban valamifajta többletként volt jelen". | Bartha Eszter | 49 / 2012 | munkásság; jólét és segélyezés; szociálpolitika; lakhatás; államszocializmus; Magyarország; összehasonlító történetírás |
| „Siktából" az utcára. | Alabán Péter | 49 / 2012 | munkásság; iparosodás; munka világa; válság; társadalmi rétegződés; 20. század; Magyarország; Ózd |
| A Memibégovicsok Magyarországon, Szlavóniában és Horvátországban a 17. század első felében | Zahirović, Nedim | 48 / 2012 | elit; család; társadalmi kapcsolathálók; nemesség; Oszmán Birodalom; Magyarország; 17. század; prozopográfia |
| Belső ellenségek. Hatalmi kapcsolathálók és oszmánellenes katonai lázadások a 16–17. századi Havasalföldön és Moldvában | Păun, Radu G. | 48 / 2012 | politikai erőszak; társadalmi kapcsolathálók; birodalom; 16. század; Oszmán Birodalom; Havasalföld; Moldva; prozopográfia |
| Csengizáde Ali pasa és az Oszmán Birodalom határmenti elitje a krétai háború alatt (1645–1669) | Madunić, Domagoj | 48 / 2012 | elit; háború; birodalom; mikrotörténelem; 17. század; Oszmán Birodalom; Közép-Európa |
| Esemény, biográfia, nyilvánosság. | Tóth G. Péter | 48 / 2012 | arisztokrácia; vallás; emlékezet; levéltári források; mikrotörténelem; 17. század; Felvidék |
| Janus-arcú szuverenitás. A kora újkori Raguzai Köztársaság nemzetközi státusza | Kunčević, Lovro | 48 / 2012 | birodalom; jog; hatalom; kora újkor; Oszmán Birodalom; Raguza |
| Szuverenitás és reprezentáció. Erdély a Porta 17. századi diplomáciai rendszerében. | Kármán Gábor | 48 / 2012 | politika; hatalom; birodalom; 17. század; Erdély; Oszmán Birodalom; összehasonlító történetírás |
| A hatalom hálója. | Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán | 47 / 2012 | elit; hatalom; társadalmi kapcsolathálók; Kádár-korszak; Magyarország; hálózatelemzés |
| A németek „számonkérése". | Eiler Ferenc | 47 / 2012 | kisebbségek; migráció; kollektivizálás; rurális társadalom; 1945 utáni korszak; Harta; Magyarország |
| Birtokpolitika Észak-Erdélyben, 1940–1944 | Tóth-Bartos András | 47 / 2012 | földtulajdon; kisebbségek; nemzetépítés; második világháború; Erdély; Magyarország |
| Empórium és impérium. | Halmos Károly | 47 / 2012 | bankügy; nacionalizmus; elit; középosztály; kapitalizmus; dualizmus kora; Magyarország |
| Nagybirtok, paraszt és nemzet. | Vári András | 47 / 2012 | földtulajdon; mezőgazdaság; parasztság; politika; háború; Kelet-Közép-Európa; két világháború közötti korszak; nacionalizmus |
| Történelem és mítoszteremtés. | Gaucsík István | 47 / 2012 | nemzetépítés; historiográfia; hitelügy; nemzeti identitás; 19. század; Felvidék; Szlovákia; historiográfiai elemzés |
| Vagyonosodás és nemzetépítés. | Ábrahám Barna | 47 / 2012 | elit; polgárság; vállalkozók; nemzetépítés; bankügy; dualizmus kora; Erdély |
| A Békés vármegyébe betelepülő nemesség a 18–19. században | Szilágyi Adrienn | 46 / 2011 | nemesség; migráció; társadalmi mobilitás; 18. század; Békés vármegye; Magyarország |
| A menekültlét arcai. | Birkás Anna | 46 / 2011 | migráció; üldöztetés; etnicitás; két világháború közötti korszak; Oszmán Birodalom; Görögország; statisztikai források |
| Vargabetűk az iskolában. | Ugrai János | 46 / 2011 | oktatás; felsőoktatás; papság; professzionalizáció; iskoláztatás; társadalmi mobilitás; Felvidék; 19. század |
| „Drága Kisfiam! Leveled megkaptam." | Hajtó Vera | 46 / 2011 | gyermekkor; család; migráció; jótékonyság; két világháború közötti korszak; Magyarország; Belgium; levelezés |
| „Ma érkeztem…" | Erdős Kristóf | 46 / 2011 | migráció; emigráció; mindennapok története; jótékonyság; 1945 utáni korszak; Salzburg; Magyarország |
| A foglalkozás topográfiája. | Majorossy Judit | 45 / 2011 | városi tér; társadalmi mobilitás; társadalmi rétegződés; adóösszeírások; térbeli elemzés; középkor; Pozsony; Magyar Királyság |
| A kereskedelem topográfiája. | Benda Judit | 45 / 2011 | kereskedelem; kereskedők; céhek; városi tér; középkor; Budapest; térképek; térbeli elemzés |
| A társadalom-topográfiától a társadalmi térig? | Igel, Karsten | 45 / 2011 | városi társadalom; városok; társadalmi rétegződés; társadalmi mobilitás; adóösszeírások; térbeli elemzés; középkor; Németország |
| A választás topográfiája. | Gerhard Péter | 45 / 2011 | politika; politikai képviselet; városi tér; dualizmus kora; Budapest; Magyarország; térbeli elemzés |
| Az erőszak topográfiája. | Novák Veronika | 45 / 2011 | városi tér; bűnözés; ifjúság; mindennapok története; középkor; Párizs; bírósági iratok; mikrotörténelem |
| Közel és távol. | Bourlet, Caroline, Bove, Boris, Le Maresquier, Yvonne Hélène | 45 / 2011 | városi tér; társadalmi kapcsolathálók; középkor; Párizs; térbeli elemzés; hálózatelemzés |
| A nagy másik: gróf Dessewffy József. | Vaderna Gábor | 44 / 2011 | arisztokrácia; politika; emlékezet; historiográfia; politikai képviselet; Magyarország; reformkor; historiográfiai elemzés |
| Az életrajzi térről. | K. Horváth Zsolt | 44 / 2011 | pszichotudományok; historiográfia; életútelemzés; esettanulmány; 20. század; Magyarország |
| Egy 18. század végi életút eszmetörténeti értelmezésének lehetőségei – Debreczeni Bárány Péter | Kovács Ákos András | 44 / 2011 | politika; társadalmi kapcsolathálók; identitás; mikrotörténelem; életútelemzés; 18. század; Magyarország |
| Egy politikai „pálfordulás" a 18–19. század fordulóján. | Szilágyi Márton | 44 / 2011 | köznemesség; arisztokrácia; vármegyei közigazgatás; levelezés; életútelemzés; 19. század; Bihar vármegye |
| Öt nemzedék: a Mannó család története | Bácskai Vera | 44 / 2011 | család; generációk közötti mobilitás; társadalmi mobilitás; köznemesség; öröklés; 20. század; Magyarország; levéltári források |
| „Mintha gyöngy szemeket viselnék lábaimon". | Szűcs Zoltán Gábor | 44 / 2011 | politika; üldöztetés; jog; fogalomtörténet; életútelemzés; 18. század; Magyarország |
| A kéziratok Tejútrendszere – foliális olvasás a Kazinczy-hagyatékban | Czifra Mariann | 43 / 2011 | könyvkiadás; olvasás; reformkor; Magyarország; irodalmi források |
| A természet könyvét olvasni. | Labádi Gergely | 43 / 2011 | olvasás; könyvkiadás; tudomány; fogalomtörténet; diskurzuselemzés; 18. század; Magyarország |
| Dunántúli református tanítói könyvtárak az 1820-as években | Hudi József | 43 / 2011 | könyvkiadás; olvasás; írásbeliség; oktatás; levéltári források; reformkor; Dunántúl |
| Irodalom és üzlet. | Szilágyi Márton | 43 / 2011 | könyvkiadás; olvasás; kereskedelem; levelezés; 18. század; Debrecen; Alföld |
| Könyv és presztízs. | Kurucz György | 43 / 2011 | könyvkiadás; olvasás; papság; összehasonlító történetírás; 19. század; Magyarország |
| Martinovics Ignác tudományos-filozófiai értekezéseinek peritextuális vizsgálata | Balázs Péter | 43 / 2011 | könyvkiadás; olvasás; irodalmi források; 18. század; Magyarország; diskurzuselemzés |
| Olvasótól – olvasóig. | Granasztói Olga | 43 / 2011 | olvasás; könyvkiadás; írásbeliség; 18. század; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A kelet-közép-európai változat. | Keller Márkus | 42 / 2010 | professzionalizáció; hivatások; középfokú oktatás; 19. század; Magyarország |
| A politikus mint hivatás a 19. századi Magyarországon? | Cieger András | 42 / 2010 | politika; professzionalizáció; politikai képviselet; dualizmus kora; Magyarország; összehasonlító történetírás |
| Az állam és a patrónus szolgálatában. | Pál Judit | 42 / 2010 | elit; hatalom; társadalmi kapcsolathálók; nemesség; 18. század; Magyarország; Szatmár vármegye |
| Doktor úr, tanár úr, főszerkesztő asszony: a hivatások a köztudatban és a modern történetírásban | Halmos Károly, Szívós Erika | 42 / 2010 | hivatások; professzionalizáció; tudományos pálya; felsőoktatás; rendszerváltás utáni korszak; Magyarország |
| Félprofik, parciális polgárok, egészen úriemberek? | Vári András | 42 / 2010 | professzionalizáció; hivatások; tudományos pálya; nacionalizmus; Közép-Európa; 19. század; fogalomtörténet |
| Kiterjedt állam – beteljesületlen álom. | Magos Gergely | 42 / 2010 | professzionalizáció; hivatások; orvoslás; dualizmus kora; Magyarország; Habsburg Monarchia |
| Mesterségből hivatás. | Simon Katalin | 42 / 2010 | orvoslás; professzionalizáció; hivatások; 18. század; Magyar Királyság |
| Az emlékezet rétegei | Keszei András | 41 / 2010 | emlékezet; identitás; pszichotudományok; 20. század; Magyarország |
| Egy budapesti kert történetei | Toronyi Zsuzsanna | 41 / 2010 | holokauszt; emlékezet; emlékezetpolitika; második világháború; Budapest; Magyarország |
| Egy kamasznapló két olvasata | Kunt Gergely | 41 / 2010 | holokauszt; gyermekkor; szülői szerepek; naplók; visszaemlékezések; személyes források; második világháború; Magyarország |
| Emlék, felidézés, önéletírás. | Dobszay Tamás | 41 / 2010 | emlékezet; historiográfia; mindennapok története; mezővárosok; 19. század; Magyarország; visszaemlékezések |
| Emlékezeti aktus és történeti esemény. | Takács Tibor | 41 / 2010 | emlékezet; politikai erőszak; bírósági iratok; mikrotörténelem; 1956-os forradalom; Pest vármegye; Magyarország |
| Hitelesség és hitetlenség: emlékezet, történelem és közelmúlt-feldolgozás Kelet-Közép-Európában | Apor Péter | 41 / 2010 | emlékezet; historiográfia; emlékezetpolitika; diktatúra; rendszerváltás utáni korszak; Kelet-Közép-Európa; historiográfiai elemzés |
| Hogyan képzeljük el? | Murai András, Tóth Eszter Zsófia | 41 / 2010 | holokauszt; emlékezet; dokumentumfilm; vizuális elemzés; 1945 utáni korszak; Magyarország |
| „Az én korosztályom az egy ilyen mosolytalan korosztály…" | Bögre Zsuzsanna | 41 / 2010 | emlékezet; politikai erőszak; megfigyelés; 1956-os forradalom; Magyarország; Budapest; állambiztonsági iratok; mikrotörténelem |
| A főváros kommunális lakáspolitikája a II. világháború éveiben | Umbrai Laura | 40 / 2010 | lakhatás; városi tér; közigazgatás; helyi önkormányzat; háború; infrastruktúra; Budapest; második világháború |
| A paraszti írni-olvasni tudás és Moson vármegye oktatási reformjai az 1830–40-es években | Horváth Gergely Krisztián | 40 / 2010 | írásbeliség; oktatás; iskoláztatás; etnicitás; népszámlálások; kvantitatív elemzés; reformkor; Moson vármegye |
| Melyik ház a „kockaház"? | Tóth Zoltán | 40 / 2010 | lakhatás; társadalmi mobilitás; munkásság; államszocializmus; Magyarország; Kárpát-medence |
| Nemzetgyilkos lakástípusok vagy a modern nagyvárosi élet szimbólumai? | Valló Judit | 40 / 2010 | lakhatás; középosztály; társadalmi nem; nőtörténet; városi tér; Budapest; két világháború közötti korszak; népszámlálások |
| Nyomortelepből mintalakótelep. | Nagy-Csere Áron | 40 / 2010 | lakhatás; szegénység; fegyelmezés; diskurzuselemzés; államszocializmus; Budapest; Magyarország |
| „A szükséglakások felét menekültek kapják…" | Szűts István Gergely | 40 / 2010 | migráció; lakhatás; társadalmi konfliktus; két világháború közötti korszak; Miskolc; Magyarország |
| A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházi előadásának recepciója a Kádár-korszak kultúrpolitikájának tükrében | Varga Luca | 39 / 2010 | ifjúság; színház; könnyűzene; politikai propaganda; Budapest; Kádár-korszak; levelezés; diskurzuselemzés |
| A gyűlölet múzeuma. | K. Horváth Zsolt | 39 / 2010 | könnyűzene; ifjúság; szabadidő; Kádár-korszak; Budapest; Magyarország |
| Individualista, tradicionalista, forradalmár vagy megalkuvó emberek? | Havadi Gergő | 39 / 2010 | könnyűzene; zene; ifjúság; politikai propaganda; államszocializmus; Magyarország |
| Montpellier, Vendée, a történész és az elbeszélés | Szijártó M. István | 39 / 2010 | historiográfia; mikrotörténelem; historiográfiai elemzés; irodalmi források; 18. század; Franciaország |
| Rock, hazugság, Ifi park. | Tóth Eszter Zsófia | 39 / 2010 | állambiztonság; megfigyelés; könnyűzene; interjúk; Kádár-korszak; Magyarország |
| Zenélés a „víg gettóban". | Hagen, Trever | 39 / 2010 | könnyűzene; civil társadalom; cenzúra; ifjúság; társadalmi kapcsolathálók; államszocializmus; Csehszlovákia |
| A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban | Nagy Balázs | 38 / 2009 December | városok; városi társadalom; etnicitás; útleírások; középkor; Magyar Királyság |
| A középkori német nyelvű historiográfia magyarságképéről egy imagológiai kutatás nyomán (1150-1534) | Radek Tünde | 38 / 2009 December | nemzeti identitás; historiográfia; etnicitás; vallás; középkor; Magyar Királyság; fogalomtörténet |
| A magyarság ábrázolása a nyugati-európai elbeszélő forrásokban a 13. század végéig | Körmendi Tamás | 38 / 2009 December | nemzeti identitás; vallás; etnicitás; irodalmi források; középkor; Magyar Királyság |
| Források, műfajok, lehetőségek: a középkori Magyarország-kép elemei | Csukovits Enikő | 38 / 2009 December | nemzeti identitás; historiográfia; középkor; Magyar Királyság; irodalmi források; historiográfiai elemzés |
| Magyarország egy elfeledett forrástípusban: tartománylisták a középkori Angliában | Reed Papp Zsuzsanna | 38 / 2009 December | historiográfia; tudományosság; középkor; Magyar Királyság; Anglia; irodalmi források |
| Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben 17. századi német nyomtatványok tükrében | G. Etényi Nóra | 38 / 2009 December | politikai propaganda; háború; nemesség; nemzeti identitás; 17. század; Magyar Királyság; Habsburg Monarchia; korabeli sajtó |
| Üzleti úton a színigazgató: Christoph Seipp 18. századi útleírása Magyarországról | Seidler, Andrea | 38 / 2009 December | politika; színház; 18. század; Magyar Királyság; Felvidék; irodalmi források |
| A társadalomtudományok és a nemzeti szellem. | Takács Ádám | 37 / 2009 November | nacionalizmus; nemzeti identitás; tudományosság; historiográfiai elemzés; 19. század; Franciaország |
| Az 1831-es kolerajárvány a Tabánban. | V. László Zsófia | 37 / 2009 November | demográfia; halandóság; közegészségügy; válság; Budapest; 19. század; anyakönyvek; kvantitatív elemzés |
| Az Udvar és a Nemzet. | Erdősi Péter | 37 / 2009 November | nemzetépítés; nemzeti identitás; historiográfia; nacionalizmus; 19. század; Magyarország; Erdély |
| Az állambiztonsági tekintet legendája | Argejó Éva | 37 / 2009 November | állambiztonság; megfigyelés; fegyelmezés; Kádár-korszak; Magyarország; filmforrások; vizuális elemzés |
| Koselleck nemzetfogalma a nacionalizmuselméletek fényében. | Kovács Ákos András, Lajtai L. László | 37 / 2009 November | nacionalizmus; nemzeti identitás; historiográfia; fogalomtörténet; historiográfiai elemzés; 20. század; Németország |
| Kísérlet egy esszencialista nemzeti képzet antropológiai megközelítésére | Albert Réka | 37 / 2009 November | nemzeti identitás; nacionalizmus; nemzetépítés; 19. század; Magyarország; folyóiratok; diskurzuselemzés |
| Népszínház a nemzetépítésben. A szakmai diskurzus kialakulása (1861-1881) | Heltai Gyöngyi | 37 / 2009 November | színház; nemzetépítés; nemzeti identitás; dualizmus kora; Budapest; folyóiratok; diskurzuselemzés |
| A kollektivizálás menetrendje és modelljei Székelyföldön | László Márton | 36 / 2009 Július | kollektivizálás; rurális társadalom; parasztság; államszocializmus; Erdély; Románia |
| A paraszti válság és a harmadik utas válaszok. | Bognár Bulcsu | 36 / 2009 Július | parasztság; rurális társadalom; válság; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Agrártörténet és agrártársadalom az NDK-ban | Bauerkämper, Arnd | 36 / 2009 Július | kollektivizálás; mezőgazdaság; historiográfia; földtulajdon; rurális társadalom; államszocializmus; Német Demokratikus Köztársaság |
| Területi hiány és felesleg Magyarország gabonatermelésében a 19. század első felében | Glósz József | 36 / 2009 Július | mezőgazdaság; kereskedelem; piacok; 19. század; Alföld; Felvidék; Magyarország |
| „Ex minimis faciunt maxima." | Gőzsy Zoltán, Spannenberger Norbert | 36 / 2009 Július | vallás; papság; oktatás; rurális társadalom; mezőgazdaság; 18. század; Magyarország |
| „Sűrített népnevelő." | Ö. Kovács József | 36 / 2009 Július | kollektivizálás; rurális társadalom; mezőgazdaság; parasztság; Kádár-korszak; Magyarország |
| „… a külső látszat és nagy hangoskodás dacára szemben állott a népi demokrácia társadalmi rendjével…" | Farkas Gyöngyi | 36 / 2009 Július | kollektivizálás; parasztság; állambiztonság; politikai erőszak; Rákosi-korszak; Tyukod; állambiztonsági iratok |
| Egy gazdálkodó család hétköznapi táplálkozása Moldvában | Nyisztor Tinka | 35 / 2009 Április | táplálkozás; rurális társadalom; mindennapok története; anyagi kultúra; 1945 utáni korszak; Moldva; interjúk |
| Hogyan olvassuk a 18. század magyar politikai irodalmát? | Kovács Ákos András, Szűcs Zoltán Gábor | 35 / 2009 Április | nemzetépítés; nemzeti identitás; konfesszionalizáció; fogalomtörténet; diskurzuselemzés; 18. század; Magyarország |
| Ruhatár és státusteremtés a kalotaszegi Mérán | Tötszegi Tekla | 35 / 2009 Április | anyagi kultúra; divat; család; házasság; nőtörténet; Erdély; 20. század; esettanulmány |
| Tárgyak, férgek, démonok. | Tóth G. Péter | 35 / 2009 Április | vallás; orvoslás; válság; diskurzuselemzés; kora újkor; Magyarország |
| Atyai hatalom, házasság és a földbirtok öröklése a rurális Svájcban (1860–1960) | Head-König, Anne-Lise | 34 / 2008 December | öröklés; család; földtulajdon; rurális társadalom; mikrotörténelem; 20. század; Svájc |
| Földöröklés egy székely köznemesi családban a 18. század közepén | Oláh Sándor | 34 / 2008 December | öröklés; földtulajdon; köznemesség; család; 18. század; Erdély; levéltári források |
| Öröklés, házasság és háztartás az angol szegények körében a 19. század elején | King, Steven | 34 / 2008 December | házasság; szegénység; jótékonyság; 19. század; Anglia; levelezés |
| „Helybeliek" és „idegenek". | Pozsgai Péter | 34 / 2008 December | migráció; demográfia; rurális társadalom; 19. század; Magyarország; Torna vármegye; népszámlálások |
| A magyar fogyasztói szocializmus zászlóshajói. | Germuska Pál | 33 / 2008 November | fogyasztás; iparosodás; vállalatok; mindennapok története; államszocializmus; Magyarország |
| Irredenta kultusz és háborús propaganda az iskolai ünnepeken, 1939-1944 | Kunt Gergely | 33 / 2008 November | nacionalizmus; politikai propaganda; iskoláztatás; második világháború; Magyarország |
| Zsold és megélhetés. | Bagi Zoltán Péter | 33 / 2008 November | hadsereg; háború; bérek és jövedelmek; migráció; török hódoltság kora; Magyar Királyság; levéltári források |
| „Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam csaptam én fel." | Csikány Tamás | 33 / 2008 November | hadsereg; háború; forradalom; 1848–1849-es forradalom és szabadságharc; Magyarország |
| A háznép Nagyszombatban (1579-1711) | Granasztói György | 32 / 2008 Június | háztartás; család; társadalmi rétegződés; városi társadalom; kora újkor; Nagyszombat; adóösszeírások |
| A méltányosság logikájától az elvont mértékegységig. | Verdier, Nicolas | 32 / 2008 Június | közlekedés; infrastruktúra; tudomány; fogalomtörténet; térbeli elemzés; Franciaország; 18. század; térképek |
| Piszkos perek. | Nagy Sándor | 32 / 2008 Június | házasság; család; jog; mikrotörténelem; 19. század; Osztrák–Magyar Monarchia; Kolozsvár |
| Vadászat férjre és hozományra. | Bácskai Vera | 32 / 2008 Június | házasság; család; nemesség; társadalmi nem; dualizmus kora; Magyarország; levelezés; mikrotörténelem |
| A Kárpát-medence államosodási folyamatainak változásai és történeti földrajzi elemzésük | Hajdu Zoltán | 31 / 2008 Április | nemzetépítés; nemzeti identitás; birodalom; közigazgatás; 20. század; Kárpát-medence; térbeli elemzés |
| Az 1830-as évek éghajlati-környezeti válsága Magyarországon | Rácz Lajos | 31 / 2008 Április | környezet; történeti ökológia; természeti katasztrófák; nemesség; reformkor; Magyarország; Buda; statisztikai források |
| Falu a városban: a külvárosok helye a soproni történelmi városrész településmorfológiai képében | Jankó Ferenc | 31 / 2008 Április | városi társadalom; városi tér; városok; építészet; térképek; 20. század; Sopron; Dunántúl |
| „Aranykor után" | Gál Zoltán | 31 / 2008 Április | bankügy; hitelügy; piacok; két világháború közötti korszak; Magyarország; Budapest; térbeli elemzés |
| „Kulturális hatóerőnk" mitikus történeti földrajzi háttere. | Keményfi Róbert | 31 / 2008 Április | nacionalizmus; nemzetépítés; nemzeti identitás; két világháború közötti korszak; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| Adatok a pestisjárványok magyarországi történetéhez. | Faragó Tamás | 30 / 2007 December | demográfia; halandóság; természeti katasztrófák; 18. század; Máramaros; adóösszeírások; kvantitatív elemzés |
| Család és házasodás a 18-19. századi Magyarországon. | Őri Péter | 30 / 2007 December | család; házasság; demográfia; 19. század; Magyarország; Pest vármegye; népszámlálások; kvantitatív elemzés |
| Házasság és öröklési gyakorlat Szőlősardón, 1770-1890. | Heilig Balázs | 30 / 2007 December | házasság; öröklés; parasztság; anyakönyvek; népszámlálások; térbeli elemzés; 19. század; Magyarország |
| Lelkészek képzése és elhelyezkedési esélyei a 19. század elején a Tiszáninneni Református Egyházkerületben | Ugrai János | 30 / 2007 December | papság; oktatás; felsőoktatás; professzionalizáció; hivatások; egyházak; Felvidék; 19. század |
| Vendégmunka és csempészet a 19. században | Nagy Botond | 30 / 2007 December | migráció; bűnözés; kereskedelem; rendőrségi iratok; dualizmus kora; Háromszék; Erdély |
| „Elváltak" és „válások." | Nagy Sándor | 30 / 2007 December | házasság; társadalmi nem; demográfia; népszámlálások; 19. század; Budapest; Magyarország |
| A háborús bűnök megtorlása a második világháború utáni Romániában és Magyarországon | Weber, Petru | 28-29 / 2007 Szeptember | jog; büntetés; politikai erőszak; háború; nacionalizmus; Magyarország; 1945 utáni korszak; összehasonlító történetírás |
| A „Pazzi-átok". | Jakab Péter | 28-29 / 2007 Szeptember | politikai erőszak; elit; társadalmi konfliktus; emlékezetpolitika; középkor; Firenze |
| Intézményesült változékonyság: a jóléti fejlődés sajátos meghatározói Kelet-Közép-Európában | Tomka Béla | 28-29 / 2007 Szeptember | jólét és segélyezés; szociálpolitika; kapitalizmus; összehasonlító történetírás; rendszerváltás utáni korszak; Kelet-Közép-Európa |
| Jogi nacionalizáció birodalmi keretek között: honosság és állampolgárság Magyarországon és Kanadában, 1867–1914. | Gammerl, Benno | 28-29 / 2007 Szeptember | nacionalizmus; etnicitás; törvényalkotás; migráció; dualizmus kora; Magyarország; Kanada; összehasonlító történetírás |
| Német és magyar agráriusok, 1849–1909. | Vári András | 28-29 / 2007 Szeptember | mezőgazdaság; egyesületek; politika; kapitalizmus; rurális társadalom; Magyarország; dualizmus kora; összehasonlító történetírás |
| Szerkezeti alapvonások a Horthy-kori Kecskemét agrártársadalmában | Szilágyi Zsolt | 28-29 / 2007 Szeptember | társadalmi rétegződés; parasztság; mezőgazdaság; két világháború közötti korszak; Kecskemét; Magyarország |
| Tanárok, egyesületek, államok. | Keller Márkus | 28-29 / 2007 Szeptember | professzionalizáció; hivatások; középfokú oktatás; 19. század; Magyarország; Poroszország; összehasonlító történetírás |
| Állam, nemesség és civil társadalom. | Kucera, Rudolf | 28-29 / 2007 Szeptember | nemesség; civil társadalom; egyesületek; összehasonlító történetírás; kvantitatív elemzés; 19. század; Közép-Európa; Csehország |
| „Átkos lidércként nehezedett a falura…" | Ládonyi Emese | 28-29 / 2007 Szeptember | bűnözés; rurális társadalom; nőtörténet; mikrotörténelem; két világháború közötti korszak; Nagyréve |
| A dolgozó mint állampolgár. | Szabó Márton | 27 / 2007 május | munka világa; politika; hatalom; államszocializmus; Magyarország; fogalomtörténet |
| A hatalomnak alávetett test. | Argejó Éva | 27 / 2007 május | állambiztonság; politikai erőszak; üldöztetés; fegyelmezés; Rákosi-korszak; Magyarország; visszaemlékezések; állambiztonsági iratok |
| Görög és római katolikus nemzetiségek házasságainak jellemzői Torna megyében a 19. század közepén | Pozsgai Péter | 27 / 2007 május | házasság; etnicitás; felekezetek; migráció; 19. század; Magyarország; Torna vármegye; népszámlálások |
| Performációk II. | Kövér György | 27 / 2007 május | köznemesség; nemesség; rendi társadalom; anyakönyvek; adóösszeírások; mikrotörténelem; dualizmus kora; Tiszaeszlár |
| Zsidó betérések a protestáns felekezetekbe Pesten, 1895 előtt | Welker Árpád | 27 / 2007 május | zsidóság története; asszimiláció; felekezetek; antiszemitizmus; Budapest; 19. század; anyakönyvek; kvantitatív elemzés |
| A nemzet felfedezésének Odüsszeiája. | Popova-Nowak, Irina V. | 26 / 2006 November | turizmus; nemzeti identitás; nemzetépítés; identitás; 19. század; Magyarország; Habsburg Monarchia |
| A politikai és társadalmi elit utazásai. | Kulcsár Krisztina | 26 / 2006 November | elit; turizmus; összehasonlító történetírás; levelezés; 18. század; Magyarország; Németország |
| Az Amazonastól az amazonokig. | Gelléri Gábor | 26 / 2006 November | útleírások; könyvkiadás; tudomány; 18. század; Franciaország; folyóiratok; irodalmi források |
| Fenyegetések földje. | Vári András | 26 / 2006 November | útleírások; kapitalizmus; politika; nemzeti identitás; Magyarország; Egyesült Államok; 19. század; irodalmi források |
| Identitás és határok. | Kármán Gábor | 26 / 2006 November | nemzeti identitás; identitás; etnicitás; 17. század; Erdély; Magyarország; naplók |
| „Utazgassunk hazánk földjén!" | Jusztin Márta | 26 / 2006 November | turizmus; fürdőkultúra; szabadidő; nemzeti identitás; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| A Kárpát-medence 10. századi emlékanyagának kutatása mint nemzeti régészet. | Langó Péter | 24-25 / 2006 Június | nemzetépítés; nemzeti identitás; historiográfia; historiográfiai elemzés; 20. század; Kárpát-medence |
| A nemzetépítés jegyében megfogalmazott elvárások. | Takács Miklós | 24-25 / 2006 Június | nemzetépítés; nacionalizmus; historiográfia; összehasonlító történetírás; 19. század; Balkán |
| A normann-elmélet Oroszországban a kezdetektől napjainkig | Mordovin, Maxim | 24-25 / 2006 Június | nacionalizmus; historiográfia; nemzetépítés; historiográfiai elemzés; 18. század; Oroszország |
| A régészeti kultúra fogalmának változása és az etnikai identitás azonosítása az ősrégészeti kutatásokban | Siklósi Zsuzsanna | 24-25 / 2006 Június | régészet; etnicitás; identitás; 20. század; Magyarország; fogalomtörténet |
| Az etnikum kérdése a német kora középkori régészetben 1945 után | Vida Tivadar | 24-25 / 2006 Június | etnicitás; historiográfia; nacionalizmus; tudományosság; Németország; 1945 utáni korszak; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet |
| Bécs kapujában. | Győri Róbert | 24-25 / 2006 Június | infrastruktúra; kereskedelem; dualizmus kora; Dunántúl; Bécs; térbeli elemzés; kvantitatív elemzés |
| Hogyan határozható meg a város területe? | Czoch Gábor | 24-25 / 2006 Június | városok; jog; országgyűlések; reformkor; Magyarország; fogalomtörténet |
| A kora újkori magyar fordítások tétje | Vincze Orsolya Hanna | 23 / 2006 Március | nemzetépítés; nemzeti identitás; könyvkiadás; Magyarország; 17. század; fogalomtörténet; irodalmi források |
| A tökéletes követ – elmélet és gyakorlata kora újkori politikai kultúra tükrében | Kellner Anikó | 23 / 2006 Március | politika; hatalom; jog; 17. század; Oszmán Birodalom; Erdély; irodalmi források |
| Barokk és neobarokk. | Erdősi Péter | 23 / 2006 Március | historiográfia; építészet; nemzeti identitás; két világháború közötti korszak; Magyarország; fogalomtörténet |
| Miért Cicero? | Almási Gábor | 23 / 2006 Március | humanizmus; elit; társadalmi mobilitás; papság; tudományosság; kora újkor; Itália |
| William Robertson, skót történetek és német identitások. | Kontler László | 23 / 2006 Március | historiográfia; nemzeti identitás; nemzetépítés; összehasonlító történetírás; historiográfiai elemzés; 18. század; Németország |
| A lélek segédei. | K. Horváth Zsolt | 21-22 / 2005 November | munkaszolgálat; pszichotudományok; holokauszt; személyes források; interjúk; második világháború; Magyarország |
| Halált hozó hipnózis. | Lafferton Emese | 21-22 / 2005 November | pszichiátria; média; orvoslás; hálózatelemzés; mikrotörténelem; dualizmus kora; Magyarország |
| Hysteriától a tébolyodottságig. | Kövér György | 21-22 / 2005 November | pszichiátria; társadalmi nem; család; bírósági iratok; 19. század; Bécs; Budapest |
| A Zala megyei parasztság helyzete a 18. században az úrbérrendezés forrásainak tükrében | Horváth Zita | 19-20 / 2005 Május | parasztság; földtulajdon; rurális társadalom; rendi társadalom; urbáriumok; 18. század; Zala vármegye; Magyarország |
| Alkalmazkodó polgárosodás: a paraszti társadalom átalakulásának egy lehetséges útja a 20. század folyamán. | Molnár Ágnes | 19-20 / 2005 Május | parasztság; rurális társadalom; polgárság; esettanulmány; 20. század; Kiskanizsa; Magyarország |
| Angol játék a magyar gyepen. A Magyar Gazdasági Egyesület előtörténete | Vári András | 19-20 / 2005 Május | arisztokrácia; egyesületek; civil társadalom; sport és testkultúra; elit; szabadidő; Magyarország; reformkor |
| Az értelmezés hatalma és a hatalom értelmezése. Az 1945 utáni társadalomtörténet fogalmi nyelvéről | Majtényi György | 19-20 / 2005 Május | historiográfia; társadalmi rétegződés; hatalom; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet; diskurzuselemzés; államszocializmus; Magyarország |
| Egy vita története. | Takács Erzsébet | 19-20 / 2005 Május | historiográfia; tudományosság; tudományos pálya; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet; 19. század; Franciaország |
| Társadalmi és gazdasági hierarchia a dikális adórendszerben. | Horváth Gergely Krisztián | 19-20 / 2005 Május | adózás; vármegyei közigazgatás; rendi társadalom; piacok; reformkor; Moson vármegye; Magyarország |
| A csehszlovákiai magyarság gazdasági szervezetei (1918-1938). | Gaucsík István | 18 / 2004 December | kisebbségek; vállalkozók; vállalatok; egyesületek; kereskedelem; két világháború közötti korszak; Felvidék; Csehszlovákia |
| A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy | Bottoni, Stefano | 18 / 2004 December | kisebbségek; politika; megfigyelés; 1956-os forradalom; Erdély; Kolozsvár; állambiztonsági iratok |
| A szlovákiai magyarság társadalmi szerkezetének alakulása 1980-2001 között | Gyurgyík László | 18 / 2004 December | kisebbségek; társadalmi rétegződés; demográfia; rendszerváltás utáni korszak; Szlovákia; Felvidék; népszámlálások |
| Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között | Kovács Attila | 18 / 2004 December | földtulajdon; migráció; kisebbségek; két világháború közötti korszak; Lendva; Magyar Királyság |
| Gyakorlati gondolkozásmód és megmerevedett etatizmus (1940-1944) | Oláh Sándor | 18 / 2004 December | közigazgatás; vármegyei közigazgatás; adózás; nemzetépítés; második világháború; Erdély |
| Hatalom, szakértelem, átalakulás. | Gagyi József | 18 / 2004 December | iparosodás; fogyasztás; rurális társadalom; mindennapok története; kisebbségek; államszocializmus; Erdély; Románia |
| Magyar társadalomszervezési kísérletek Észak-Erdélyben (1938-1944) | Hámori Péter | 18 / 2004 December | kisebbségek; nacionalizmus; politikai képviselet; egyesületek; második világháború; Erdély; Magyarország |
| Telepítések Dél-Szlovákiában a két világháború között | Simon Attila | 18 / 2004 December | kisebbségek; migráció; nemzetépítés; két világháború közötti korszak; Felvidék; Magyarország |
| A kegyelmes úr napjai. | Ablonczy Balázs | 17 / 2004 Szeptember | politika; hatalom; elit; társadalmi kapcsolathálók; két világháború közötti korszak; Magyarország; naplók; hálózatelemzés |
| A véderőtüntetések résztvevői | Szabó Dániel | 17 / 2004 Szeptember | ifjúság; politika; hadsereg; dualizmus kora; Budapest |
| Az Országos Kaszinó tisztikara és tagsága (1883-1943) | Eőry Gabriella | 17 / 2004 Szeptember | elit; köznemesség; középosztály; egyesületek; dualizmus kora; Budapest; prozopográfia; korabeli sajtó |
| Egészség és politika – az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század első felében | Kiss László | 17 / 2004 Szeptember | közegészségügy; orvoslás; szociálpolitika; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Fedák Sári mint „emlékezeti hely". | Heltai Gyöngyi | 17 / 2004 Szeptember | színház; emlékezet; emlékezetpolitika; politikai propaganda; Rákosi-korszak; Budapest; folyóiratok |
| Hatalom – lakásrendszer – társadalom | Nagy Ágnes | 17 / 2004 Szeptember | lakhatás; üldöztetés; migráció; népszámlálások; 1945 utáni korszak; Budapest; Magyarország |
| Nagypolitika kicsiben: parlamenti választás és társadalmi háttere Zalaegerszegen 1935-ben | Paksy Zoltán | 17 / 2004 Szeptember | politika; politikai képviselet; hatalom; antiszemitizmus; két világháború közötti korszak; Magyarország; Zalaegerszeg |
| Performációk I. | Kövér György | 17 / 2004 Szeptember | zsidóság története; társadalmi kapcsolathálók; társadalmi konfliktus; anyakönyvek; adóösszeírások; mikrotörténelem; dualizmus kora; Tiszaeszlár |
| A munka fogalma az egyiptomi Középbirodalom idején | Kóthay Katalin Anna | 15-16 / 2004 Május | munka világa; munka; társadalmi rétegződés; fogalomtörténet; ókor; Egyiptom |
| Egy politikai diktatúra társadalmi korlátai | Ö. Kovács József | 15-16 / 2004 Május | historiográfia; diktatúra; mindennapok története; rurális társadalom; államszocializmus; Német Demokratikus Köztársaság; historiográfiai elemzés |
| Hajnal István, a kismartoni hercegi levéltáros | Ress Imre | 15-16 / 2004 Május | arisztokrácia; tudományosság; tudományos pálya; historiográfia; két világháború közötti korszak; Magyarország; Kismarton |
| Historiográfiai viták a testamentumról | Mátay Mónika | 15-16 / 2004 Május | historiográfia; vallásgyakorlat; öröklés; végrendeletek; kvantitatív elemzés; mikrotörténelem; kora újkor; Nyugat-Európa |
| Idő- és térszemlélet az amerikai gondolkodásban | Frank Tibor | 15-16 / 2004 Május | időfelfogás; kapitalizmus; mindennapok története; 20. század; Egyesült Államok; összehasonlító történetírás |
| Kelet- és Nyugat-Európa agrártársadalmi dualizmusa – tavalyi hó? | Vári András | 15-16 / 2004 Május | mezőgazdaság; parasztság; földtulajdon; historiográfia; Kelet-Közép-Európa; kora újkor; összehasonlító történetírás |
| Nemzeti vagy felekezeti történelem? | Lajtai L. László | 15-16 / 2004 Május | nemzetépítés; nacionalizmus; felekezetek; könyvkiadás; diskurzuselemzés; reformkor; Magyarország |
| Politika, morál és történetírás a háború utáni Németországban | Pócza Kálmán | 15-16 / 2004 Május | historiográfia; politika; nemzeti identitás; tudományosság; 1945 utáni korszak; Németország; historiográfiai elemzés |
| Reinhart Kosseleck fogalomtörténete és az utópia problémája a szociológiában | Huszár Ákos | 15-16 / 2004 Május | historiográfia; tudományosság; fogalomtörténet; 20. század; Magyarország |
| „A merészség a koncepcióban." | Bognár Bulcsu | 15-16 / 2004 Május | parasztság; historiográfia; rurális társadalom; két világháború közötti korszak; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A Pesti Victoria Gőzmalom összeomlása | Pogány Ágnes | 14 / 2003 December | vállalatok; iparosodás; bankügy; hitelügy; két világháború közötti korszak; Budapest; Magyarország |
| A magyar malomipar finanszírozása (1885-1913) | Tomka Béla | 14 / 2003 December | iparosodás; bankügy; hitelügy; vállalati iratok; dualizmus kora; Budapest; Magyarország |
| A „láthatatlan" aláírók | Kövér György | 14 / 2003 December | bankügy; hitelügy; államháztartás; levelezés; vállalati iratok; dualizmus kora; Budapest |
| Bankárok és menedzserek | Vass Gergely | 14 / 2003 December | bankügy; vállalatok; iparosodás; kapitalizmus; Magyarország; dualizmus kora; esettanulmány; vállalati iratok |
| Spekulánsok, „szürke eminenciások" és a régi bécsi patríciusok hanyatlása. Tézisek a két világháború közötti osztrák vállalkozó polgárságról | Eigner, Peter | 14 / 2003 December | polgárság; kapitalizmus; antiszemitizmus; bankügy; két világháború közötti korszak; Bécs; Ausztria |
| „A nagyvállalkozás történeti elmélete." | Halmos Károly | 14 / 2003 December | vállalatok; kapitalizmus; historiográfia; 20. század; Magyarország; Egyesült Államok; historiográfiai elemzés |
| „Béts tárháza." | Horváth Gergely Krisztián | 14 / 2003 December | mezőgazdaság; piacok; kereskedelem; parasztság; statisztikai források; reformkor; Bécs; Moson vármegye |
| A Zala Megyei Gazdasági Egyesület megszervezése a neoabszolutizmus korában | Kiss Zsuzsanna | 13 / 2003 Szeptember | mezőgazdaság; egyesületek; civil társadalom; 19. század; Magyarország; Zala vármegye |
| A „vendégjáték rítus" kockázatai. | Heltai Gyöngyi | 13 / 2003 Szeptember | színház; politikai propaganda; könnyűzene; nemzeti identitás; Kádár-korszak; Erdély; Magyarország |
| Az első cipőzsinórnál kezdődött… | Szegedi Péter | 13 / 2003 Szeptember | sport és testkultúra; professzionalizáció; bérek és jövedelmek; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Műkedvelés és professzionalizáció között. | Bicskei Éva | 13 / 2003 Szeptember | nőtörténet; oktatás; professzionalizáció; hivatások; társadalmi nem; dualizmus kora; Magyarország |
| Női szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920-1944 | Hámori Péter | 13 / 2003 Szeptember | nőtörténet; szociálpolitika; jólét és segélyezés; társadalmi nem; szegénység; két világháború közötti korszak; Eger; Magyarország |
| Érdekek és stratégiák. | Cieger András | 13 / 2003 Szeptember | elit; politikai képviselet; egyesületek; dualizmus kora; Magyarország; Felvidék; prozopográfia |
| „Gyertek lányok traktorra!" | Farkas Gyöngyi | 13 / 2003 Szeptember | társadalmi nem; munka világa; politikai propaganda; mezőgazdaság; Rákosi-korszak; Magyarország |
| „Mi lesz akkor, ha meggyökerezek?" | Tóth Eszter Zsófia | 13 / 2003 Szeptember | nőtörténet; migráció; munkásság; oral history; életútelemzés; Kádár-korszak; Budapest |
| A nyugdíj – kegytől a jogig (1600-1790) | Fallenbüchl Zoltán | 11-12 / 2003 Május | államháztartás; közigazgatás; jog; jólét és segélyezés; kora újkor; Magyar Királyság |
| A szegények és a betegek gondozása a középkor végi magyar városokban. | De Cevins, Marie-Madeleine | 11-12 / 2003 Május | jótékonyság; szegénység; egyházak; városi társadalom; középkor; Magyar Királyság |
| A tradicionizmustól a modern gazdaságig. | Kaposi Zoltán | 11-12 / 2003 Május | kereskedők; kereskedelem; mezővárosok; zsidóság története; kora újkor; Nagykanizsa; Dunántúl |
| A város meghatározásának problémái a 19. századi Európában. | Walter, François | 11-12 / 2003 Május | városi tér; városok; polgárság; városi társadalom; Közép-Európa; 19. század; összehasonlító történetírás; fogalomtörténet |
| Bevándorlás és befogadás a dunántúli városokban a 19. század első felében. | Bácskai Vera | 11-12 / 2003 Május | migráció; városi társadalom; szabad királyi városok; középosztály; kézművesek; reformkor; Dunántúl; Sopron |
| Ipari város, új város, szocialista város. | Germuska Pál | 11-12 / 2003 Május | városi társadalom; iparosodás; városok; városi tér; államszocializmus; Magyarország |
| Nagyszombat, 1579-1711. | Granasztói György | 11-12 / 2003 Május | városi tér; középosztály; szegénység; egyházak; kora újkor; Nagyszombat; adóösszeírások |
| Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkorban. | Tilcsik György | 11-12 / 2003 Május | kereskedelem; kereskedők; mezővárosok; népszámlálások; reformkor; Szombathely; Dunántúl |
| Vásárok, vásárkörzetek és városok Erdélyben 1820-ban. | Sonkoly Gábor | 11-12 / 2003 Május | mezővárosok; piacok; városi társadalom; 19. század; Erdély; adóösszeírások; kvantitatív elemzés |
| „A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés" | Beluszky Pál, Győri Róbert | 11-12 / 2003 Május | városok; városi társadalom; mezővárosok; dualizmus kora; Magyarország; Kárpát-medence; kvantitatív elemzés |
| A divat és a népviselet kérdései a dualizmus korának román publicisztikájában | Ábrahám Barna | 10 / 2002 December | divat; nemzeti identitás; parasztság; középosztály; anyagi kultúra; dualizmus kora; Magyarország; sajtó |
| Bisztrai Farkas Ferenc és a bibliofil könyvkiadás | Farkas Antónia Judit | 10 / 2002 December | könyvkiadás; anyagi kultúra; középosztály; két világháború közötti korszak; Magyarország; levéltári források |
| Divatosan és jól öltözötten | Valuch Tibor | 10 / 2002 December | divat; fogyasztás; anyagi kultúra; városi társadalom; mindennapok története; Magyarország; Kádár-korszak |
| Fogyasztási szokások és változásaik a 17. századi főúri udvarokban | Benda Borbála | 10 / 2002 December | fogyasztás; táplálkozás; nemesség; társadalmi rétegződés; anyagi kultúra; 17. század; Magyarország |
| Nemzeti divat a reformkori Pesten | Lukács Anikó | 10 / 2002 December | divat; nemzeti identitás; nemzetépítés; reformkor; Budapest |
| Polgárok és munkások 1929-ben | Bódy Zsombor | 10 / 2002 December | fogyasztás; középosztály; munkásság; két világháború közötti korszak; Budapest; Magyarország; statisztikai források |
| Társadalmi presztízs és hierarchia | Granasztói Péter | 10 / 2002 December | anyagi kultúra; divat; társadalmi rétegződés; tárgyak; 18. század; Kiskunhalas; hagyatéki leltárak; kvantitatív elemzés |
| Az elmélet szerkezete és a szerkezet elmélete | Tóth Gábor | 9 / 2002 Szeptember | historiográfia; politika; historiográfiai elemzés; fogalomtörténet; államszocializmus; Magyarország; Közép-Európa |
| Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban | Koltai András | 9 / 2002 Szeptember | arisztokrácia; elit; konfesszionalizáció; 17. század; Bécs; Magyarország; életútelemzés |
| Familiáris szolgálta – vármegyei hivatalviselés. Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey (Rechey) Bálint | Dominkovits Péter | 9 / 2002 Szeptember | vármegyei közigazgatás; arisztokrácia; köznemesség; társadalmi kapcsolathálók; 17. század; Sopron |
| Fatányér és kőkorsó | Kármán Gábor | 9 / 2002 Szeptember | anyagi kultúra; etnicitás; identitás; 17. század; Magyarország; Erdély; naplók |
| Polgár vagy nemes? | H. Németh István | 9 / 2002 Szeptember | nemesség; polgárság; szabad királyi városok; adózás; rendi társadalom; 17. század; Felvidék |
| Öröklési gyakorlat vizsgálata a századfordulón | Bognár Szabina | 9 / 2002 Szeptember | öröklés; parasztság; jog; dualizmus kora; Magyarország; bírósági iratok |
| „Causa scientiae" | Erdélyi Gabriella | 9 / 2002 Szeptember | vallás; papság; jog; fegyelmezés; 16. század; Körmend; bírósági iratok; mikrotörténelem |
| „Mert a fának van reménysége…" | Szabó Péter | 9 / 2002 Szeptember | történeti ökológia; környezet; kulturális örökség; középkor; Magyarország; Pest vármegye |
| „Törzsökös" és „asszimilált" magyarok, „keresztény allogének" és „zsidók" a dualizmuskori Magyarország középiskoláiban | Kovács I. Gábor | 9 / 2002 Szeptember | zsidóság története; kisebbségek; középfokú oktatás; statisztikai források; kvantitatív elemzés; dualizmus kora; Magyarország |
| A Salvia és a Sparta „kibékíthetetlen" rivalizálása | Kolár, Frantisek | 7-8 / 2002 Március | sport és testkultúra; szabadidő; 19. század; Prága; Közép-Európa |
| A gymnastica, avagy „a fiatalsági öröm köntösébe burkolt munka" | Hadas Miklós | 7-8 / 2002 Március | férfiasság; sport és testkultúra; polgárság; fegyelmezés; 19. század; Magyarország |
| Egy régi pálya a polgári korban – a Millenáris Sporttelep | Zeidler Miklós | 7-8 / 2002 Március | sport és testkultúra; szabadidő; városi tér; polgárság; infrastruktúra; Budapest; dualizmus kora |
| Füred és vendégei | Katona Csaba | 7-8 / 2002 Március | fürdőkultúra; turizmus; középosztály; 19. század; Magyarország; Balatonfüred; statisztikai források |
| Magyar fürdővendégek a gräfenbergi vízgyógyintézetben | Csoma Borbála | 7-8 / 2002 Március | fürdőkultúra; turizmus; nemesség; középosztály; reformkor; Magyarország; Habsburg Monarchia; levelezés |
| Szép, Erős, Egészséges | Mohácsi Gergely | 7-8 / 2002 Március | sport és testkultúra; szabadidő; mindennapok története; 20. század; Budapest; Magyarország |
| „Ha a bajonett most nálam volna, keresztülszúrnám!" | Szegedi Péter | 7-8 / 2002 Március | sport és testkultúra; társadalmi konfliktus; rendfenntartás; két világháború közötti korszak; Magyarország; Alföld |
| A lator teste és a lator test | Tóth G. Péter | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | bűnözés; büntetés; igazságszolgáltatás; 16. század; Magyarország |
| A menhelyektől a minta-építkezésekig | Dömsödi Balázs | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | lakhatás; jótékonyság; szociálpolitika; munkásság; dualizmus kora; Budapest |
| A munkanélküliség feltalálása Magyarországon | Ulicska László | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | munka világa; szociálpolitika; jólét és segélyezés; szegénység; iparosodás; dualizmus kora; Magyarország; fogalomtörténet |
| A nyelv, a valóság és a tények átértékelődései | Jászberényi József | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | historiográfia; tudományosság; társadalmi nem; historiográfiai elemzés; diskurzuselemzés; 20. század; Magyarország |
| A „szociális kérdés" kezelésének alternatívái a 19. század végén | Bódy Zsombor | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | szociálpolitika; jólét és segélyezés; munka világa; törvényalkotás; dualizmus kora; Magyarország |
| Adalékok a munka fogalmának református koncepciójához a 19. századi Magyarországon | Brandt, Juliane | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | vallás; felekezetek; munka; 19. század; Magyarország; fogalomtörténet |
| Védett és védelemben nem részesülő munkaviszonyok az iparosodás korától a világgazdasági válságig | Zimmermann, Susan | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | munka világa; iparosodás; szociálpolitika; jólét és segélyezés; Magyarország; Ausztria; két világháború közötti korszak; összehasonlító történetírás |
| Önsegélyezés és önszerveződés | Tóth Árpád | 5-6 / 2001 Ősz-Tél | jótékonyság; egyesületek; céhek; reformkor; Budapest; Magyarország |
| A Budapesti Tudományegyetem nőhallgatóságának társadalmi összetétele (1896–1914) | Müller Ildikó | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | nőtörténet; felsőoktatás; középosztály; statisztikai források; dualizmus kora; Budapest; Magyarország |
| A Pécsi Ciszterci Főgimnázium tanulói (1851–1911) | Lengvári István | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | társadalmi mobilitás; középfokú oktatás; zsidóság története; iskolai iratok; dualizmus kora; Pécs |
| A kulturális környezettől a társadalmi feltételekig | Keszei András | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | oktatás; rendi társadalom; polgárság; 19. század; Magyarország |
| A középiskoláztatás stratégiái | Tóth Árpád | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | középfokú oktatás; iskoláztatás; társadalmi mobilitás; prozopográfia; kvantitatív elemzés; statisztikai források; 19. század; Pozsony |
| A tudáselit középiskolái | Kovács I. Gábor, Kende Gábor | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | elit; középfokú oktatás; társadalmi mobilitás; két világháború közötti korszak; Magyarország; Budapest; statisztikai források; prozopográfia |
| Az oktatás társadalomtörténeti megközelítése: négy dunántúli nemesifjú kiművelése a reformkorban | Sasfi Csaba | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | középfokú oktatás; nemesség; társadalmi mobilitás; reformkor; Magyarország; Dunántúl; visszaemlékezések |
| Keresztutak a gazdasági elitbe | Kövér György | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | társadalmi mobilitás; elit; oktatás; iskolai iratok; esettanulmány; dualizmus kora; Budapest |
| Kisvárosi társadalom és gimnáziuma | Benda Gyula | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | oktatás; középfokú oktatás; társadalmi mobilitás; kézművesek; mezővárosok; reformkor; Magyarország; kvantitatív elemzés |
| Két elit-középiskola a Horthy-korban | Keller Márkus | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | elit; középfokú oktatás; vallás; két világháború közötti korszak; Magyarország; statisztikai források |
| Kézművesek és kézművescsaládok Tornán a 19. században II. rész | Pozsgai Péter | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | kézművesek; társadalmi mobilitás; földtulajdon; család; 19. század; Magyarország; Torna vármegye; életútelemzés |
| Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit? | Karády Viktor | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | középfokú oktatás; etnicitás; zsidóság története; dualizmus kora; Magyarország; statisztikai források; kvantitatív elemzés |
| Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpát-medence egyéb területein II. rész | Takács Károly | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | infrastruktúra; történeti ökológia; mezőgazdaság; levéltári források; középkor; Kárpát-medence; Rábaköz |
| Érvek a kettős struktúra elmélete ellen | Gyáni Gábor | 3-4 / 2001 Tavasz-Nyár | társadalmi rétegződés; historiográfia; tudományosság; fogalomtörténet; 20. század; Magyarország; historiográfiai elemzés |
| A szögekkel kivert „Ráday-bölcső" | Csapó Csaba | 2 / 2000 Tél | börtönügy; büntetés; bűnözés; dualizmus kora; Magyarország; Szeged |
| Apáról fiú(k)ra | Husz Ildikó | 2 / 2000 Tél | öröklés; család; etnicitás; rurális társadalom; 19. század; Zsámbék; Magyarország |
| Egy családi részvénytársaság a századelőn | Klement Judit | 2 / 2000 Tél | vállalatok; vállalkozók; család; dualizmus kora; Magyarország; Budapest; vállalati iratok |
| Elbukás és újrakezdés | Horváth Gergely Krisztián | 2 / 2000 Tél | család; parasztság; migráció; esettanulmány; 19. század; Alföld; Magyarország |
| Kézművesek és kézművescsaládok Tornán a 19. században I. rész | Pozsgai Péter | 2 / 2000 Tél | kézművesek; céhek; társadalmi rétegződés; 19. század; Magyarország; Torna vármegye; népszámlálások; anyakönyvek |
| Társadalomrajz és politikai program | Bognár Bulcsu | 2 / 2000 Tél | parasztság; társadalmi rétegződés; rurális társadalom; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| Írástörténészek és szociográfusok | Kosárkó László | 2 / 2000 Tél | historiográfia; parasztság; rurális társadalom; tudományosság; tudományos pálya; két világháború közötti korszak; Magyarország |
| A Késdobáló és a jampecek. Szubkúltúrák Sztálinvárosban | Horváth Sándor | 1 / 2000 Nyár | városi társadalom; ifjúság; szabadidő; társadalmi konfliktus; Rákosi-korszak; Sztálinváros; Magyarország |
| Vadvízországtól a fokgazdálkodásig | Győri Róbert | 1 / 2000 Nyár | történeti ökológia; környezet; természeti katasztrófák; mezőgazdaság; 19. század; Kárpát-medence; historiográfiai elemzés |
| Értékek, értékrendi változások Magyarországon 1945 és 1990 között | Beluszky Tamás | 1 / 2000 Nyár | társadalmi értékek; vallás; mindennapok története; identitás; politika; államszocializmus; Magyarország |